Imádság

Imádság
Ha nem hiszed az Isten,
ki értünk adta egyfiát,
Buddhát sem, ki Indiában szent,
s Allahot, ki fél világ imád,
a Mindenséghez mondj el egy fohászt.
A Mindenséghez, mi örök harcban áll.
Örök a harc: élet vagy halál.
Minden, mi van, e kettősségben létezik,
s e kettősséget sokan istenként tisztelik.
Sötét és fény ellentétek
s egymás nélkül mit sem érnek.
Az Egyensúly törvénye örök,
igaz, túl azon is, hogy a Föld pörög.
Így mondd hát imád,
ha félsz, hogy elnyel a világ:
Nagy Mindenség, örök istenség!
Bármi és valami!
Minden és semmi!
Téged kérlek, ki örök:
Őrködj életem fölött!
Adj életemnek célt és hitet!
Nézd: vállamon nagy súly viszek.
Kicsinyke részedet add nekem,
uralkodj lelkemen, testemen.
Azt add mindig, ami nincs:
van, hogy a káosz is kincs,
ilyenkor fáj a rend,
máskor szívem békéért üzen.
tudom, mindez együtt létezik velem:
magam is rajta állok egy mérlegen.
S hogy a számla jó legyen,
Magadat — az Egyensúlyt add nekem!