2011. július 28., csütörtök

Az utolsó Brandon Lee - interjú

Nem tudom és nem tudhatod te sem,
meddig ér a széles végtelen.
Emlékszel a régi délutánra?
Gyermekjátékra, esti utazásra?
Filléres kacatok, a szívedbe vésve,
nem is emlékszel, hogyan vitted végbe.
Látom még a holdat? Egyszer? Kétszer? Százszor?
Mégis az enyém az itt és a bárhol.
Cigidbe szívsz, a füst az égbe kószál.
Ma még vagy, de holnap már csak voltál.
2011.07.28

2 megjegyzés: