2011. július 28., csütörtök

Orosz költő verse a hatvanas évekből

Ha szemed látta már
A soha nem láthatót
Már bejártál mindent
Utat, teret, földet, folyót
S megmérted a mérhetetlent
Ismerve már a fényeket, a
Csillagok porát

Zöld vadont, a jeges északot
Odafent a csillagok honát
Lent a föld összes vándorát
Tapintottad a kézzel nem foghatót
Állj meg akkor, mert mondhatod:
Nem megyek tovább.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése