Előzetes

Háború dúlja fel a galaxist. A peremvidéken egyre több megtévesztett rendszer áll a Szeparatisták oldalára, sokak hite rendül meg a Köztársaság élén álló Szenátusban, melynek soraiban virágzik a korrupció. Sok szenátor viszont épp azért szerez ellenséget magának, mert nem lehet megvásárolni.  Egyiküket, Nobis szenátort súlyos csapás éri: felesége nyomtalanul eltűnik,  épp, amikor a szenátor egy fontos törvényjavaslatot kíván előterjeszteni.

Anakin Skywalker és Rex százados egy maréknyi klónkatonával, két klónkadéttal  a távoli Mygeeto bolygóra indulnak, hogy egy titkos és fontos küldetés során elfogja Nuut Gunray helytartó megbízottját, Rune Haakot, aki a Bankárklán tanácskozására tart. A küldetés sikere azonban veszélybe kerül, amikor az úton szembekerülnek Catoney droidtábornok hajójával.  Skywalker hajója megsérül és kényszerleszállást hajt végre a közeli  Gelidus bolygón.

Tudjátok, ez az a szöveg, ami beúszik a képernyőre az intro alatt :D

És ez lenne az a helyzet, amellyel kezdetét veszi az én Star Wars novellám.

Mirkó Ágnes ismét színre lép!

Hosszú pihenés után újra akcióba lép Mirkó Ágnes, a kedvenc hősnőm. Ezúttal csillagközi kalandokba keveredik, régi ismerősök (?) oldalán...
Szeretem a crossovereket. Ezt most be is fogom fejezni, nem úgy, mint a cyber-Pitonost. :(
Elárulom: Star Wars novellát kezdtem írni, egész pontosan A klónok háborújához köthetőt. Lesz benne űrháború, szerelem, (plazma és térgörbület nem valószínű...) és nagy fegyverek meg fénykardok.
Közben szól a The Phantom Menace OST :D
Itt sietek kijelenteni, hogy a történetben felbukkanó szereplők egy része nem az én szellemi tulajdonom, hanem a LucasArts, a Disney vagy a csuda tudja, kié, a történetben nem anyagi haszonszerzés, csupán a szórakoztatás céljával használtam fel őket.
Éljen a fanfiction!

Irgalom - részlet a harmadik könyvből

Hatodik rész

Irgalom

Az az alig fényes,
csak kínban érvényes,
ki rábír egészen
hogy magam emésszem;
hív is hozzá népet,
hét asztalvendéget:
hétfőtől hétfőig,
keddtől keddig éget ―

Három halál közül

ha ez választ engem:
mindegyik szavamért
szívem hagyja ennem.
Sem hamar irgalmas,
sem lassan alkalmas,
de míg ki nem alszom
enged lánggá lennem.

Keresztes Ágnes: Ballada

― Gál őrmester vagyok. Ön Szentmihályi Dániel? ― Az igenlő válaszra a rendőr félrenézett, valahová messze, el Dániel válla fölött.

― Szomorú kötelességemnek kell eleget tennem ― a szavak tompán kongtak.

― Uram, Kelemen Olga százados meghalt. ― Az őrmester ismét a szemébe nézett, hogy a feltámadó hitetlenséget, tagadást és reményt egyetlen mondatával semmivé tegye. ― A társa, Angyal nyomozó már azonosította a holttestet. Fogadja őszinte részvétemet, uram.

Az orvos ― kölyökképű, szalmaszőke fickó ― félrehúzódott az útjából, engedte, hogy a boncterem képe beleivódjon az emlékezetébe. Örökre, kitörölhetetlenül…

Érezte a csontjaiba befurakodó hideget. A kórboncnok az asztalon fekvő, letakart testhez lépett, valószínűtlenül kék szemeiben a kérdéssel: “Biztosan ezt akarja? Látni a halálba dermedt vonásokat, a vértelen ajkakat? Ezt a képet akarja megőrizni róla?”

Olga bőre márványfehér volt, Dániel megérintette a halott arcát és kiáltani akart, ám taplószáraz ajkai közül nem jött ki hang. Képtelen volt elhúzni a kezét: a holttestből a dermesztő hideg lassan kúszott fel az ujjain át az agyába, a szívébe. Beköltözött, hogy többé ne szabadulhasson tőle…

Nem emlékezett a hazaútra. A lakás előtt csak ült a kocsiban, úgy nézte volánon nyugvó, reszkető kezét, mintha nem is a sajátja lenne. Idegen volt minden: a világ, az autó, a teste. Idegené ez a fájdalom, másé ez a mindent kitöltő üresség.

NEM AZ ENYÉM A FÁJDALOM! VEDD EL TŐLEM! VEDD MÁR EL!!!

Kivette a hátsó ülésről a katanát és felsétált a lakásba.

Tudta, hol tartja Olga a pisztolyát, ismerte a szekrénybe épített széf kódját is. A hűvös fém érintésére csitult a reszketés, de hideg, a hullaház hidege ismét szétáradt benne. Dániel ellenőrizte a tárat, csőre töltötte és elbiztosította a SIG Sauert. Felemelte, maga felé fordította és belenézett a csőtorkolat feketeségébe, aztán leengedte megint.

Ez nem én vagyok. Ez nem az én utam. Ez nem az én végzetem. Ez nem az én halálom.

Kiürítette a fegyvert, de nem tette vissza a széfbe Megkereste a tartalék tokot, saját méretére igazította, magához vette a második tárat is és csak ekkor hajtotta be a kicsi páncélszekrény ajtaját.

A tágas loft az ő ötlete volt, de Olga is beleszeretett. Volt helyük edzeni, volt helyük elvonulni, összebújni. Hajnalonként a hatalmas ablakokon ezernyi sugárban tűzött be a nap, végigkúszott a falakon és a régi gyárépület másik oldalán nézett be ismét. Most azonban éjszaka volt, véget nem érő, talán örök éjszaka.

Vetkőzni kezdett, helyére téve kabátot, inget. Szerette a rendet. Helye van mindennek, helye és rendje. Letisztult formák – akár a kard.

Félmeztelenül állt a nappaliban, talpa alatt érezte a padló simaságát. És újra az a hideg! A borzongató , megdermesztő, elnémító hideg, ami a parketta felől kúszott a lábaiba.

Kezébe vette a kardot és letérdelt. A Tiszteletadás szertartása ez.

Nukicuke – egyetlen sima mozdulat, ahogyan kiröppen a kard és már vág is.

Szeme – enyém az erő, enyém a fölény, én uralom, én irányítom.

Furi kaburi – a kard felemelkedik, átfordul – út a végzethez.

Kiricuke – a másik kéz is ráfog a markolatra és zúg le a penge. A végső csapás.

Nincs más, csak az itt és a most. A világ összezárul és kitágul a belső létezés.

Újra és újra a formákat, egymás után mind a tizenkettőt.

Megrezzent a telefon a kicsi faasztalon. Egyetlen ember lehet, tudta jól. Angyal Erik.

Erik részeg volt. Nagyon részeg.

- Meghalt! Érted, testvér? Meghalt!!! - elcsuklott a hangja.

- Igen, tudom. Voltam bent ... nála.

- Te láttad... őt? Most? Így?

- Láttam... Majd beszélünk, Erik. Most aludj – és arra gondolt, milyen fáradtság kell most ahhoz, hogy neki álmot hozzon.

Szülőként megélni II.

Szülőként megélni 2. rész
Az elő kissé talán elkeseredettre sikeredett? Mentségemre szolgáljon, hogy épp el is voltam keseredve. Pedig nem a depressziót akarom bemutatni.
Annak idején sokat beszélgettem a neurológussal. Tehettem, hisz szinte mindig utolsók voltunk nála. Elnézést kérve kedves mosollyal mondta: "Juditka, ne haragudjon, ugye nem baj?"
Beszélgettünk sorsokról, versekről, borról, irodalomról,  hitről - tehettük, hiszen a gyerek állapotáról nem kellett sokat beszélnünk. Ő mondta: írjam meg az életem egész történetét regényben, hogy a nők tanulhassanak belőle.
Talán úgy akarta mondani: hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat? Nyilván ezek is benne voltak. De talán azoknak kell ilyen, akik frissen szembesülnek valami hasonló diagnózissal. Aztán, ha megértette, akkor már megy magától minden.
Addig? Addig nehéz. De kell valami támaszt találni. Valamit, ami erőt ad. Valamit, ami mindentől és mindenkitől függetlenül van és ÚGY ad erőt. Nem valaki, mert a valaki nem biztos, hogy mindig melletted lesz. Valami, amit szeretsz csinálni és csak a tiéd.
Kert - ha szerettél bogarászni a növények közt, legyen ez. Ha csak zsebkendőnyi, akkor is: "nézzenek oda, mekkora lett az a tök!" "Micsoda színe van a rózsának".
Sport - bármi. Ha torna otthon, akkor az. Az az idő csak a tiéd. Kell, különben beleőrülsz.
Zene, vers, írás, festés - alkotsz. "Kiszabadulsz". Kiírod magadból, kimondod és feltöltődsz.
Senki, de senki sem lehet a gyermeke rabszolgája. Apjának, anyjának kell lennie, nem a rabszolgájának. Nem leszel vele rosszabb, ha nem áldozol fel mindent, ami fontos neked, a gyerekedért. Nem vagy önző, ha néha gondolsz magadra. Aki mindent odaad magából, az előbb-utóbb elfogy. Aki figyel, aki el-ellop egy félórát, az tovább marad erős.
A baj úgyis megtalál. A gond úgyis megtalál. Úgyis elveszítesz annyi mindent, elvisz annyi mindent a betegség, a specialitások.
De erős vagy és talpra állsz. Századszor is akár. És teremtesz. Új életet, új otthont, új reményt.

Szülőként megélni

Szülőként megélni
Amíg nem volt gyerekem, csak elképzeltem, milyen az az érzés, amikor rettegsz valakiért. Élénk a fantáziám, nagyon is. Bármit el tudok képzelni - néha elgondolkodok, hogy talán ez lehet a gond... De azt nem tudtam elképzelni, milyen félteni a gyerekemet.
Féltettem a szerelememet, nehogy rossz történjen vele. Én nagyon tudok szeretni: bárki, aki közel kerül hozzám, akit szeret, azt szívemből szeretem. Nem tudok félig. Én belehalok minden szerelembe. "Semmiért egészen..."
De így vagyok mindennel: csak szívből tudok csinálni bármit: írást, munkát, otthon a háztartást. És hiszek is olyankor. Tudom, hogy kell csinálni és hogy ez a jó.
De azt megélni, milyen a KELL, azt akkor tanultam meg, amikor a gyerekemet KELLETT vinnem orvoshoz, ide-oda.
Szolnokra, neurológiára.
Egyedülálló anya, akinek sem autója, sem jogosítványa. Akinek a testvére dolgozik, a szülei idősek, betegek, mozgáskorlátozottak.
Babakocsival tőlünk az állomás 40 perc. Igen, szakadó esőben is. Hóban, jeges úton több. Kimentem.
A hét hetes babát nem lehet feltenni a vonatra a mélykocsival. Mózeskosár. Cipeld. Aztán a három hónaposnak már sportkocsi (azt hiszem, ötöt fogyasztottunk a három év alatt, míg kocsiztunk...)
És tudod, lehet, hogy tényleg buddhista vagyok (a neurotikus fajtájából), de az is lehet, hogy az anyaság korai tünetei ezek:
- szállnál fel a vonatra - tömeg
arrébb mégy egy kocsival - ott is
felmászol a mózeskosárral, megállapodsz a folyosón- szuszogsz -gyerek a kosárban a földön
Erre jön egy ideges alak, hogy miért állod el a folyosót, hogy tud így felszállni?
És ekkor udvarias mosollyal közlöd, hogy te sem szórakozásból állsz a folyosón a csecsemőddel és a felszállás úgy megy, hogy leszáll, keres egy másik ajtót és az lesz a helyes megfejtés. És nem rúgod le. Pedig szeretnéd. Vagy sírni szeretnél, de addigra beér a vonat Szolnokra és le kell szállni és meg kell keresni a buszt.
És végre beérsz a kórházba, ambulancia. Kitöltik a papírt és helyed már nincs, hiszen vannak a tiédnél jóval kisebb, koraszülött babák, tehát te már a földön ülve szoptatsz. Vagy szoptatsz már bárhol, ülsz a táskán, a hátizsákon, a frissen vásárolt pelenkacsomagon.
És akkor is te vagy az utolsó, ha elsőként érkeztél. És vársz, hiszen a tiéd egészséges!!! És végignézed a Down-kóros szívbeteg kislányt, aki odabújik és megölel és gyengéd puszit nyom a kisfiad talpára és az öledbe ül és mesél és kérdez: csak nem beteg a kisfiú is???
Látod azt a koraszülöttet, akit a Peter Cherny Alapítványos mentő inkubátorban hozza és nem nagyobb a két öklödnél. Végighallgatod a nálad is fiatalabb anyukát, aki megköszöni Istennek, hogy egyáltalán oda jutott, hogy méhen belül még, de megoperálhatták a kisbabáját és csak enyhe rendellenességgel született.
Látod a kisfiút, aki alig tisztul fel az epilepsziás rohamokból és hatévesen babakocsiban fekszik.
Hallod, ahogy oda fordul egy nagymama a főorvosodhoz, akire te is vársz:
- De mondja meg, főorvos úr, hogy lehet egy kisbabával vonaton utazni? Sehogy. Még autóval is alig - és számolod: anyuka, apuka, nagymama, nagypapa, sógor... Lóbálják a slusszkulcsot.
És amikor bejutsz végre - fél egy már rég elmúlt... - csak ránézel a dokira, akit ismersz még gyerekkorodból.
- Tudja, főorvos úr, lehet kisgyerekkel vonattal utazni. Még egyedül is. Csak ... ku... csak nagyon nehéz...
És rád néz.
Kérdez. Apáról. Családról. Mondod, amit tudsz. És a szégyen, hogy te kevesebb vagy, mert nincs apa. Hogy bűnös vagy, mert nincs apa. Hibáztál. Nem adtad meg, amit egy jó anya megad a gyerekének. Hogy mi múlt rajtad.
Protokoll van. És még... Egészségügyi dolgozó vagy - ha senkinél soha, nálad biztos beüt a krach. Ezt senki fel nem vállalná. Nem veszi le a diagnózist. Csak ha végigcsináltad.
Veleszületett vízfejűség.
"Ha tagadsz, állítasz..."
Annak idején beszélgettem a gyerekem apjával( aki nem volt még apa akkor): mi lenne, ha sérült gyerekem születik.
Nem tudnám ellátni, mondtam én. Nem lenne erőm, nem tudnám tenni, amit kell. Biztos intézetbe adnám, ahol gondoskodnak róla... Ilyen terhet...
Vigyázz, mit kérsz!
Mert nekem megmutatták, hogyan kell. Megtudtam, mit tesz az, akinek sérült gyereke születik. Harcol. Csinálja a napi dolgait. Káromkodik, sír, szidja, akit ér, ölel, akit ér. De megy. És megint és megint.
És nem hiszi el, hogy pont ő.
Dühös: ráment a munkahelyem. Hiszen mehettem volna dolgozni. Akartam.
 Dühös: oda a másoddiplomám. Gyes alatt ingyen meglett volna és akkor jobb eséllyel...
Fáradt, ingerült. Azzal ordít, akivel nem lenne szabad. Nem érted? Nem segítesz?
És jön a szégyen. Persze, hisz gyenge vagy. Bírnod kéne. De nem bírod.
És mesélsz. A fiadnak. Mindent, mint verset, úgy sorolod, mi volt. És mit szólsz ehhez? Látod, látod...
Közben jársz orvostól orvosig. Minden hét így telik: háziorvos - beutaló és ellenőrzés, hogy utazhatsz vele - szakorvos - lelettel vissza. Ó, hát ez teljesen jó - pont mint a múltkori...
KutacsUH. MR. Semmi kórjelző. UH megint. És ekkor jön majd a végszó: a diagnózis veleszületett vízfejűségről nagyfejűségre módosítható...
Kardiológia, Pest.
Az előzmény? Magzati UH, 30. hét. "A magzat szívének mérete a mellkas átmérőjének felét meg haladja, javasolt magzati echokardiográfia..."
"Nyugodjon meg, anyuka, ne idegeskedjen." "Kér majd időpontot és ott megnéznek mindent."
Dátum? December 27...
Vizsgálat időpontja: január 6.
Emlékszem, ahogy zokogva kiáltottam rá a nagymamámra, aki elújságolta, mennyi pénzt gyűjtött már a kis "Fincánkának": "még azt se tudjuk, megszülethet-e!!!"
Mert nem tudtuk, mi ez. Mi lesz a szívével, a tüdejével, mi ez az egész.
Echocardiográfia? Gottshegen György Országos Kardiológiai Központ, Pest.
Végigülni fél napot, harminckét hetes  terhesen. Nézni, hallgatni a másik tragédiáját. A tiéd csak mese. Álom.
És a végeredmény? A professzor asszony kedves, kedvesebb, mint egész nap bárki. Mosolyog és megsimitja az arcod. "Ne féljen, anyuka."
"Persze, szülhet majd ott és úgy, ahogyan következik, ahogyan akar és tud. Határértéken belül vannak az értékek. Itt írja alá, anyuka..."
A szülés? Ahogy eltervezted... :) "Tessék engem felpofozni, mert olyan hisztis vagyok"
De nem pofoznak fel, tizenegy-két-három óra múlva sem.
"Ebből a gyerekből katona lesz, mert szalutálva jött a világra."
Nem, nem kopasz, szemöldöke is van. Mindene megvan. Kisfiú. Hogy hová viszik? A gyerekosztály főorvosa, a kardiológus megvizsgálja. SzívUH, meg minden,
És a szülőágyon, az őrzőben, délelőtt tíz körül a megmeredt, jéghideg lángos a legeslegfinomabb reggeli és úgy érzed, ki tudnál menni a világból. Nem érted, miért sír az anyád, amikor meglát, csak amikor tükörbe nézel: bevérzett szemek, megpattant erek - lidércnyomás...
De elmúlik ez is. Az, hogy más orchideát kap és"apa szeme fénye " - még sokáig fáj, de megtanulod hamar, hogyan üsd el viccel vagy legyintéssel. Kemény vagy. Anyatigris.
És persze megjárod vele Pestet, a héthetes gyerekkel: kontroll a kardiológián. "Ó, ez jó, a méretek minden határon belül. Csak egy kis pitvari  sövényhiány. Csak egy kicsi luk. De ne izguljon, anyuka, ez rutinműtét, ha mégis műteni kell. De egy éves koráig még be is forrhat. Kezelésre nincs szükség, mehetnek haza..."
És akkor jön a megaláztatás: családi jogállás rendezése. Hivatal. Hogy mire érsz haza? A gyerek sugárban hányt. Ügyelet.
"Milyen anya maga???? Nem veszi észre, milyen a gyerek feje?"
Milyen lenne???? Az enyém. Szép. Gyönyörű,pont, amilyennek álmodtam.
Hogy mik ezek az izomfeszülések? Nem tudom. Családi anamnézis: morbus sacer...
"Anyuka, ha még egyszer hány a gyerek, azonnal visszahozza. És erre most megesküszik!!!"
Kezünkbe nyomta a papírt, csak kint olvastuk el: veleszületett vízfejűség.
És azt hiszem, valahol itt kezdhettem el ezt írni...
Amikor rámegy mindened. Amikor nincs munkád. Nincs lehetőséged. Nincs társad - de tudod, hány esetben omlik össze stabil, biztos kapcsolat, ha sérül, beteg gyerek születik??? Amikor a semmit kell beosztanod, abból megoldanod. Nem a büszkeség visz.
És sírsz. Hogy csak boldog akarsz lenni. Családot akartál. Azt akarsz most is. Egészséges gyereket.
Ez az orvos nem jó. Másik kell. Elvittem. Magánrendelés. Olyan, aki száz éve ismer minket, a családomat.
"Az, hogy nincsenek kifejezett neurológiai tünetek, jó jel. Söntöt ültetnek az agyba. Ha felajánlják a műtétet, fogadja el, lehet, hogy az értelme nem sérült."
Évhalasztás a főiskolán. Aztán megint. Aztán meg már minek? Úgyis oda minden. Tudnál figyelni, ha a gyerek épp  szívműtétre vár? Tudnál jegyzetet venni, ha épp pelenka kell neki?
És magadat hibáztatod. Meg szinte bárkit, hogy miért pont így.
És lassan rájössz, hogy egészséges. EGÉSZSÉGES! Nevet, mászik, beszél, hajaj, de mennyit!
Innét kell felállni. Aztán megint és megint. Könnycsatorna szűkülete. Csípőficam többszöri előfordulása a családban - kiemelt ellenőrzés.
Lehet, hogy autista? Figyelemzavaros?
Fitymaszűkülete van?
Elég már.
Mindent megpróbáltam. Könyörgést, sírást, pert az apával, barátságot az apával, viszonyt az apával. Betegjogi képviselőt, hogy vegyék már le a diagnózist, hogy ne kelljen már járni egy egészséges gyerekkel fagyban-napsütésben-esőben.
Olyan ez, mint a vesekő. Hordod magadban, betokozódva, és néha olyan elmondhatatlan, olyan pokoli fájdalmat kelt, hogy összegörnyedsz, üvöltesz vagy hangod sincs már. Vagy a hétköznapokban viseled csendesen, tudod, hogy van és már megszoktad. Tiéd. Más lennél nélküle...
:(

Sárkány és hold

Második rész

Sárkány és hold

Három halál közül
ha ez választ engem:
mert volna mit szólnom,
némává kell lennem.
De második is van.

Keresztes Ágnes: Ballada

A Semmi örvénye eleresztett, a kavargás elenyészett körülöttem és amikor nagyot sóhajtva kiléptem a fénybe, égig érő, zöld hegyeket láttam. Az ormokon szikrázó fehér hó és felettem a végtelen kékben hatalmas madár vitorlázott mozdulatlan szárnyakkal, árnyéka átsuhant az arcomon. Egy meredély peremén álltam, előttem kitárult a völgy: szemközt teraszról teraszra, kiszögellésről kiszögellésre zubogó vízesés, felette milliónyi kristályszilánk: a vízpermeten ragyogó nap. Vaskos falak ölelte csúcsos tetejű épületek, pirosra festett kapuk, lépcsők hosszú sora egy hatalmas palota előtt – Ryan Se Tun otthona, a Vízfátyol Kolostor. Az én otthonom.

A zuhatag vize gyors sodrású folyóként száguldott a kolostorerőd felé, lent, a katlan alján meglassúdott, és eltűnt az összesimuló fák között. A kolostor udvarán apró alakok mozogtak: zajlott a napi élet.

A kislány futott. Csuklóin, bokáin egy-egy vaskos kötés: apró szemű kaviccsal töltött zsákok. A hegyen felfelé kanyargó ösvény keskeny volt, a lehajló hosszú levelek kardpengeként suhogtak és hajladoztak a sűrű esőben. Futni kell. A csúcs még messze van. Hallotta a társai lábai zaját az ázott avaron. Ha megáll, beérik. Nem érhetik utol. Neki kell elsőnek a csúcsra érnie.

Fent csak a Sanhai várta. Bólintott. „Jó. És most indulj vissza. Úgy, ahogyan a tigris fut...”

A víz, a zuhatag vize sosem volt langyos. Metszően hideg, dermesztő, de kristálytiszta volt. A vízhordó rúd nyomta a vállát, a durva vászon sok meleget nem adott és mikor telik még meg az a nagy dézsa!

A lezúduló eső sártengerré változtatta a szentély előtti teret. Aon Sanhai ült a tető alatt, pipájából fehéren bodorodott elő a füst. A sárban öt gyerek állt, mozdulatlanul, kezük-lábuk-testük belemerevedve a Sárkány-tartásba. A vízcseppek úgy csorogtak le rajtuk, mintha maguk is épp olyan szobrok lettek volna, mint amik kőbe zárva évszázadok óta figyelik a növendékek minden mozdulatát.

„Újra! - nézett fel Lon Sanhai. - Egyensúly! - és ő újra végigcsinálta a 108 mozdulatot. - Jó. Sárkány-állás – a Sanhai intett és két tar fejű növendék lépett a farönkök mellé., aminek tetején már fertályórája egyensúlyozott - Légy mozdulatlan, légy rendíthetetlen, mint a szikla!” - hátán, lábszárán, vállán bambuszbot csattant, de neki állnia kellett, akár a szikla...

Nincs családod. Nincs anyád, nincs apád. Csak a kolostor van. Testvéreid vannak. És a Sanhai. Velük alszol, velük eszel, velük sírsz, velük élsz. Nincs a kolostor falain kívül más világ. A Vízfátyol az otthonod.

A tetováló sanhai tintába mártotta a tűt. - „Gyógyítás Fehér Virága” Kwaan Hua Bai lett a neve és a virág a mágikus erejű fehér tintával a homlokán bontogatta szirmait.

A hajnal már az udvaron találta, Niang Ti-Ku, a Gyógyító, a Hatalmas Kígyó szobra alatt. Újra és újra kezdte a formát. Érezte az energiák áramlását, ahogy forróság költözik a tagjaiba, szétárad és újra visszatér.

Galambszürke ruhája makulátlan tiszta volt, bőre jéghideg a nemrég vett fürdőtől. Állt a szentély előtt és megborzongott. Kétoldalt felduhogtak a dobok, aztán elhalkultak, helyüket átvette egy éteri, tiszta hang: bambuszfurulya. Meghajolt: üdvözlet az ősöknek, az eltávozottaknak, tisztelet és hála a Kígyónak. Lassan mozdult, légzése üteme, szívverése: szél oson a rizsföldek fölött. Lágy a mozdulat, az energiák áramlása mégis oly erős, vibrál, élettel telődik körülötte még a levegő is. Assa papja rámosolyog a kopasz növendékre s int: tovább.

Mozdulatlan szárnnyal ringó hatalmas madár. Sino-Ki tánca ez, ahogyan legyező bomlik a kezében s a szobrok alatt bólint egy fehér ruhás szerzetes, kezében nagyot dörren a madárfejes bot vasalt vége.

A tizenkét szerzetes értő szeme előtt járta különös táncát a lány. Tánc volt ez, olyan forma, amiben benne volt az istenek igaz valója. Íj, kard, tőr, legyező, lándzsa, bot – az istenek gyilkos adománya, számot kellett adnia ezek forgatásának tudományából is.

Újra feldübörgött a dobok földet rengető hangja. Már csak egyetlen forma volt hátra: a Kígyó gyakorlata.

A Hídkeresés, a 108 mozdulat, a Repülő Ujjak – ereiben ott zúgott a Vízfátyol zuhatag ereje, gondolatait tisztára mosták az erdőket fürdető esők.

Fehér a hó a bérceken.

Egy asszony lépett elő a tizenkét szerzetes mögül. Szépsége lélegzetelállító, szürke-földbarna köntösén arany jelek. Ő a Primessa, a Harc Örökéletű Nagyasszonya.

A lány mélyen meghajolt előtte. Az asszony intett – még várt rá egy küzdelem...

A dobok akár a vergődő szív. A dobok a föld morajlása. A vér lüktetése. A diadal csendje.

„Méltónak találtattál rá – mosolygott a Primessa. - vidd hát és tedd ajándékod a szentélybe.”

A lány a tűzhöz lépett. Meghajolt és fohászkodott. „Jöjj, Niang Ti-Ku, gyermeked vagyok! Jöjj, Mindenek Ura, Jádesárkány, Öröktől Létező, segíts meg!”

Ökölbe szorította két kezét és mindkét alkarját a tűz fölött álló edényhez szorította. Égett bőr, égett hús bűze csapta meg az orrát, de ő nem látott semmit, csak a szentély bejáratát. Tizenhárom lépcső és még tizenhárom lépés az oltárig.

Fehér a hó a bérceken.

Az oltár előtt koppan a bronzedény, koppant a homloka is a hűs kövön. Bőre az edényen maradt, a vére végigfolyt a karján. „Ételt, italt adok, vért adok, húst adok.”

A szentély félhomályában a Primessa hozzá hajolt, bűvös érintése enyhet adott, a két seb bezárult s barnás rózsaszín hegként tekergett immár alkarján a Kígyó és a Sárkány.

Kint ismét felduhogtak a dobok.

Fehér a hó a bérceken...

Emlékeztem mindenre. Hazaérkeztem. Itt kell megtalálnom önmagamat és a hazavezető utat.

Tiszta égbolt

Tiszta égbolt

„És mondd, mi van, ha nincs is lélek...”

(October: Ha még sincs lélek)

Robinak a dalokért

Tamásnak csak úgy

Az October zenekarnak, mert vannak megint

Azoknak, akik keresztbe tettek nekem

2016 és március. Korán jött a tavasz, korábban, mint emlékeim szerint bármikor. A nap ragyogott, még Pest szürke, összesimuló, rideg házai közé is utat talált, az ember vére pedig pezsgett. Az enyémet nem a szerelem, nem is a nap tüze hevítette: még mindig a bosszú lobogott benne, az sürgetett. Az tartott Dávid Zsolt klubjában, az suttogott szavakat a fülembe, amikor a boxzsákot rúgtam, az villantott képeket előttem, amikor a lőtéren célra emeltem a P239-et.

Zsolt tudott a dolgaimról. Tudott Halmosról, tudott – hogy ne tudott volna – Ákosról, Ákos haláláról. Neki, meg a nemzetbiztonsági kapcsolatainak sokat köszönhettem. Azt hiszem, többet tett ő értem, mint bárki más.

Annak az október végi éjszakának minden pillanata az emlékeimbe, nem is, a lelkembe égett. A nedves, karcos neszek, a morzsává hullott üveg csikorgása. Az ázott avar szaga a törött ablakon túlról, vér és lőpor szagával. Vér a padlón, az ablakpárkányon, a falon. Vér Ákos pólóján és a kezemen.

A nyomozás a gyilkosa után. Ez volt az ételem, italom, a levegőm: megtalálni és megtudni: miért??? Megtalálni és kamatostul megadni neki mindent. Megtalálni és megismertetni annyi kínnal, amennyivel csak lehet.

Az üres, kiégett, lepusztult raktár – igazi patkánycsapda... Ott kaptam el a fickót, addig a sötét sarokig loholtam a nyomába.

Minden emberség kiveszett ott belőlem. Amikor utolértem, már nem volt lőszere, nem volt semmije. Megütött és én abban a pillanatban megvadultam. Senki nem volt most ott, hogy visszafogjon, de mégsem öltem meg. Nem akkor öltem meg.

Valami ócska madzaggal kötöttem össze a csuklóit, aztán otthagytam. Reggeltájban mentem csak vissza.

- Miért? Ki bízott meg vele?

Nem beszélt. Legközelebb már egy oltópisztollyal érkeztem: sokba került az igazságszérum, de ha a fél karomat kérte volna a díler, azt is megadom érte.

Elmondhatatlan volt a bűz: a falakat feketére festő lángok közt emberek haltak meg nem is olyan régen. Bűzlött a fickó is, lábán a seb váladékozott, lépteimre patkányok futottak szét.

Mégsem adta olcsón magát. Mint egy veszett állat, vicsorogva és hörögve igyekezett megrúgni. Belenyomtam a szérumot és vártam.

Amikor Ákost emlegette, elborult az agyam. A rúgásaim nyomán újra felszakadtak a sebek – hogy én mit kaptam, nem törődtem vele. Még egy adagot nyomtam bele, aminek már nem tudott ellenállni. Beszélt. Én pedig megöltem.

Emlékszem a számat elöntő keserűségre, amikor a Tisza-part szürke ege alatt öklendeztem. Emlékszem, hogy Dávid Zsolt, a mesterem, a majdnem-barát szedett össze és vakart ki a szarból. Nem tett szemrehányást, nem emlegetett sem embert, sem Istent, se semmit. „Este nyolckor te vagy Istvánnal a kapuban.” - és mindent ment tovább.

A kocsmájában melóztam. Kidobó lettem – szó se róla, nem a legbékésebb fajta... És mellette mindent elvállaltam. Ma már tudom: kerestem a balhét, hogy bizonyítsak. Hogy hírnevem legyen. Hogy AZ A ROHADÉK tudjon rólam. Tudja, ki vagyok. Tudja, hogy meg fogom találni. Hogy mire megtalálom, féljen.

Mert én már tudtam, kivel állok szemben. Dr Herman András. Tudom a neved, tudom, ki vagy és megtalállak.

Emlékszem a tetoválómester csontos ujjaira, ahogy az I HATE YOU gót betűit kanyarítják a papírra.

Zsoltnak időnként komolyan meg kellett mozgatnia a szálakat az érdekemben. Szerintem a nyugdíját kockáztatta miattam. De megoldotta. Én meg törlesztettem, ahogy tudtam.

A tavasz nekem a vándorélet kezdetét jelentette hosszú évek óta: fesztiválok, koncertek – ott dolgoztam, ahová hívtak.

Február végén egy plakát került ki a Rockterem falára. Koncert: a Depth Intoxication újjászületése... Megrohantak az emlékek: egy szegedi klub, egy kékben tobzódó plakát, a zene áradása és Halmos. Halmos meg a régi szerb templom, Dávid Zsolt akciója, az eltűnt és megkerült lány. A riport a szegedi tévében. Márai Levente, a bársonyos hangú, göndör sörényű riporter, a Depth Intoxication énekese.

A zenéjüket szerettem nagyon. Felkavart, megfogott, de mivel szinte minden számukba beleértettem Halmost és a dolgainkat, nem hallgattam. Vad zenéket hallgattam, amivel a világba üvölthettem a gyűlöletemet, a gyászomat, azt a végtelen magányt, ami Ákos halála óta vett körül. De most, hogy a plakátot megláttam, előkerestem a fekete-fehér, meg a csupa kék lemezeket.

Álltam esténként az ablakban, figyeltem a távolban kígyózó síneket, aztán meg a sötétség beálltával az ismeretlen célok felé robogó fényfüzéreket. A Depth Intoxication dalai lassan elcsitították a fájdalmamat. Már nem volt az az éles, forró, üvöltésre késztető. Tompa lett, belenőtt a húsomba, ott lüktettet a szívemmel egy ütemre.

Úgy gondoltam, elmegyek a koncertre. Szabadnapot kértem aznapra Zsolttól és vártam az estét.

Élénkek voltak a régi emlékek: Levente, ahogy jön-megy a színpadon, ahogy pózol és hülyéskedik a társaival., ahogy felém int a sörével és rám nevet.

Tanítás és erkölcs

Tanítás és erkölcs
Nem tudom pontosan, mit takar majd ez az erkölcstan nevű tantárgy, de én ha pedagógus lennék, biztosan nem taníthatnám. Születése óta egyedül nevelem a házasságon kívül született gyermekemet, mindenféle furcsa zenéket hallgatok, szerepjátékos voltam. Szexfilmet ugyan nem nézek, de írtam néhány erotikus novellát. Sőt, néhány olyat is, amiben nincs szó szexről...
Nem dohányzom, ellenben szeretem a jóféle borokat, a jó pálinkát.
Szeretem és tisztelem az életet. Hiszem, hogy a tetteinkért felelősséggel tartozunk. Bármit tettem, vállaltam a felelősséget mindenért.
Erkölcstan?
Nem szoktam politizálni, mivel az én gépészagyamnak az túl ... mondjuk úgy: sok.
Most sem akarok. Csak csöndesen megjegyzem: kötelezően erkölcsöt oktatni egy olyan országban, ahol a pénz mindent elintéz - olyan korban? mióta világ a világ, ez van..., ahol a példakép a valóságsók és nem a valóság hőse, ahol nem emlékszünk, honnét jöttünk, de majmolunk másokat vagy épp hangoztatjuk, mennyire magyarok vagyunk, holott "Aki nagyon magyarkodik, az nem nagyon magyar." (1)
Furcsa ez.
Az erkölcseinket talán mélyebben kéne keresni. Lehet tanítani, persze. De ha nem belülről jövő késztetés, hogy hogyan élj, megette a fene. Tükör? Van? Bele is kéne nézni. Gyermeked van? Az ő szemébe is nézz bele néha!
Járathatod a gyerekedet egyházi iskolába, ha ott azt látja, hogy a drága mobiltelefon a menő, és csúnyábban beszél a nyolcéves kölyök, mint egy elvetemült gépészosztály a maga tizenhat évével.
Tanulhat erkölcsöt, ha azt látja, hogy a nő csak játékszer. Ha a férfinak lehet hazudni, sőt kell is, és akkor lesz majd minden. Ha nekünk nőknek elég, ha szépek vagyunk. És hallgatunk. És szülünk gyereket. Ha történetesen hármat, talán még pofon se csattan. Már ha tudjuk a helyünket.
Erkölcs?
Ahol megbélyegeznek, ha nem úgy élsz, ahogy a reklámok sugallják? Lúzer vagy.
Cyberpunk-ot meséltem, játszottam, írok. Talán még az is jóval erkölcsösebb világ.
Az én fiamnak nincs apja. Pedig álmom a család. Az övé is. És már most készül az apa- és férjszerepre. Ez z álma.
Tiszteli az életet, az élőket. Nem beszél csúnyán, nem hazudik. őszintén tud örülni. Gyerek.
De mégis, hiszek az erkölcsben. Nem abban, hogy csak takaró alatt és sötétben. Hanem a tisztaságban. Az értékben, ami miatt jó embernek lenni.
A francba, jó is, hogy nem lettem sem edző, sem tanár. Ma már sejtem, hogy  az a rádióriporter-szerkesztő állás lett volna nekem való, ott Szolnokon,  a MR Körzeti Stúdióban. De kitudja, lehet, hogy ma már oda is erkölcsi alapon válogatnának?
1: Juhász Gyula: Szakállszárító

A piros cipők meséje

A piros cipők meséje

Csapdába estem.
Vergődöm benne, olyan vagyok, akár egy sebzett állat.
Szabadulnék, lerágnám már a lábam.
Hiába.
A béklyó erősen tart, innét már nincs tovább.
Hát nézd meg csak a vermedet,

nézd csak a csapdát!
Gyönyörű cipő ez, igazi műremek,
táncra termett, csodás cipő
és nem enged.
Szorítja már a lábam,
húsomban megtapadt,
eggyé vált velem.
Én vettem el, én nyúltam érte,
csábító kincs, csábító fénye.
Azt ígérte, kárpótol majd:
olyan lesz, mint a régvolt.
Olyan lesz, mint amit én csináltam,
ami ócska rongyok piros halmaza
A régi életem. Kézzel, véremmel varrt piros cipőim.
Tűzbe vetették őket egy este.
Mennyi munka volt, mennyi öröm!
Csupa szín, csupa tarkaság!
Másnak filléres kacat,
nekem a rongyokból varrt,
szívemből született alkotás.
Felmorrant a tűz és elemésztette.
Egy kicsi világ most oda.
Lesz helyette más, jobb, szebb,
csak gyere!
És én mentem.
Meleg volt odabent, de rossz szagú meleg.
Fojtogató a csend, az illedelmes némaság.
Csak megfigyeltek, de senki sem figyelt rám.
Jó vagyok-e, szép, csinos és elegánsan öltözött?
És vendéglátóm szólt:
válassz magadnak cipőt!
Jót válassz, ünnepre megyünk!
Hogy nevettek rám a csillogó piros cipők!
Hogy csábítottak!
Eszembe juttatták a régit, az álmokat.
Otthon fel sem vettem, csak néztem, néztem.
Ragyogtak.
És ünnepre mentünk, szigorú, csendes ünnepélyre.
Fekete ruhában.
De a cipőim hogy ragyogtak!
Cinkosan vigyorgott rá az út széléről az obsitos.
Piros cipők, táncos cipők -
kacsintott.
És megőrültek a cipők a lábamon!
Táncoltak, őrült táncot.
Át a városon.
A kerteken.
Temetőn, erdőn, sírokon.
Csapdába estem,
nincs kiút.
Fáradt vagyok, nem kell a tánc.
Nem kell a ragyogó szép cipő.
Régi rongyok fércelt halmaza,
két kezemmel alkotott világ,
visszasírlak, visszakérlek,
de nincs tovább.
Lábam sincs már, nincs cipőm,
de néha, ha a tüzet nézem,
a lángok között keringőznek
elátkozott kis cipők.

2012.11.11.

A magas vérnyomásról

A magas vérnyomásról

Nagyon-nagyon sok embert érintő téma. Ez a betegség sem válogat: fiatal, idős, nő, férfi - bárkit elérhet. Sokan sajnos nem veszik komolyan, nem hiszik el, hogy milyen súlyos következményekkel járhat, hiszen gyakran nem jár azonnali, érezhető tünetekkel. A betegnek nincs panasza, sokszor nem is tudja, hogy magas a vérnyomása. Találó név erre a betegségre a "néma gyilkos". Szerencsés esetben valamilyen szűrővizsgálaton vagy egyéb vizsgálat során észreveszik és onnét már gondozásba kerül. A betegen innét sok múlik: együttműködik-e az orvossal, szedi-e a gyógyszert, változtat-e azokon, amiken kellene...
Kevésbé szerencsés esetben már akkor kerül orvoshoz, ha panaszok vannak: látászavar, szédülés, orrvérzés, fejfájás.
De sajnos az is gyakori, hogy nem a vérnyomás-probléma tudatosul: amikor a beteg már életveszély állapotban kerül az orvos elé. Stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség - mindenki ismer érintetteket.
Hogy miért veszélyes a magas vérnyomás? A következményei, a szövődményei miatt. Sorban áttekintem a kialakulást, a szövődményeket, a megelőzés és a kezelés lehetőségeit.
Nézzük először: mi a vérnyomás?
 Idézzük fel az emberi keringés vázlatos képét, hogy el tudjuk helyezni a fogalmainkat!

(1)
A vérnyomás a a szív bal kamrájából egy összehúzódás által kilökött vérnek az artériák falára gyakorolt nyomása. Mértékegysége Hgmm.
 Két értékből tevődik össze:
- a "felső" vagyis a szisztolés nyomás
- "alsó" érték vagyis a diasztolés nyomás.
A szisztole jelenti a bal kamra összehúzódást, a diasztole pedig az elernyedését.
Magas vérnyomásról vagyis hípertoniáról akkor beszélhetünk, ha a szisztolés nyomás a 140, a diasztolés pedig a 90 Hgmm értéket meghaladja.

Hogyan mérünk vérnyomást? - adódik a kérdés.
Nos, a bal karon, lehetőleg nyugalmi állapotban, a vérnyomásmérő készülék útmutatójának megfelelően. Mivel egy mérés nem mérés, általában három egymást követő mérést szoktunk figyelembe venni.
Tudnunk kell, hogy a vérnyomást számtalan tényező befolyásolja: változik terhelés hatására, a hőmérséklet is befolyásolhatja, sőt, napszakonként más és más. Természetesen életkortól is függ. Azonban felnőttekre vonatkozó értéknél a 140/90 Hgmm-t tekinthetjük irányadónak.


Hogyan, mitől, kiknél alakulhat ki hipertónia?
1. Bárkinél, aki genetikailag hajlamos. Ez az esszenciális hipertónia, amikor az eredete ismeretlen. Ez az esetek kb. 90 %-át jelenti.
2. Hajlamosít rá számos tényező: elhízás, túlzott sóbevitel, stresszes állapotok, életkor.

Az érrendszer egy csőhálózat, amely tágulásra képes. Egy ideig és egy bizonyos mértékig, hiszen rugalmassága nem végtelen és ebből a rugalmasságból a telő évek és betegségek miatt veszíthet is. Ez vezethet a vérnyomás emelkedéséhez: az érfalak merevvé válásával a nyomás fog nőni bennük, ha a keringési viszonyok valami miatt változnak.
Mondjuk, nő  a keringő vér térfogata, vagyis mennyisége. Hogyan lehetséges ez? Visszavezethetjük a túlzott sófogyasztásra.
És most a vese működését kell felidéznünk!

 A veséken átáramlik a vér, a veseartériákon keresztül. A vesének saját egyrészt a tápanyag-és oxigénellátásához van szüksége vérre, másrészt a kiválasztó funkció is így működik. A vért szűrik meg a vesék. A "megszűrt" vér a vesevénákon át jut vissza a keringésbe.
A vese alapegysége a nefron. Egy-egy nefron érgomolyagból, egy be- és egy kivezető érből, egy vékony, de kanyargós csövecskéből áll, ezeket egy tokba zártan helyezkednek el. Milliónyi nefron található egy-egy vesében.

 A vese által kiválasztott folyadék hatalmas mennyiségű, de nem lesz az egészből vizelet. Ha nem történne visszaszívás (reabszorpció), 180 l vizelet képződne naponta. De történik, így a vizelet mennyiség csupán  1,5-2 l, a szűrlet többi része visszakerül a keringésbe.
A vese igyekszik a szervezet számára még hasznos anyagokat visszatartani. A nefron egyes részei más-és más anyagok visszaszívását végzik. A tubulus két ágát fel-és leszálló ágnak nevezzük, a köztük lévő hajtűkanyart pedig Henle-kacsnak. Ezeknek nagy szerepük van a vérnyomás alakításában.
Ezen a részen az ionoké a főszerep: Na, K, és Cl szívódik vagy épp nem szívódik vissza. A vastag felszálló ág a víz számára átjárhatatlan. Ha az ionok visszaszívását meggátoljuk, vagyis az ionok távoznak a gyűjtőcsatorna irányában, akkor viszik magukkal a vizet is. Vagyis a vizelet mennyisége nő. Fordított esetben a vizelet mennyisége csökken, vagyis több víz marad bent és jut vissza a keringésbe. Több lesz a keringő vér mennyisége.



1.: http://www.termeszetgyogyaszat-5.eoldal.hu/fenykepek/az-emberi-sziv-es-keringesi-rendszer/az-emberi-sziv-es-keringesi-rendszer/a-verkeringes-vazlatos-mukodesi-rajza.html
2.: http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/urinary/diagnostics/az-ep-vesek-szerkezete-es-mukodese-26974.html

Alvás és nyugalom - gyógyszerekkel? 2. rész

Alvás és nyugalom gyógyszerekkel? Második rész

Az előző részben áttekintettük, mi is az alvás, mi okozhatja a zavarait és hogyan lehet ezeket orvosolni altatók, nyugtatók nélkül. Most nézzük, mi a helyzet, ha nem kerülhetőek el a patikaszerek!

A nyugtató, altató hatású gyógyszerek ma az egyik leggyakrabban használt gyógyszercsoportba tartoznak. Az, hogy hogyan érik el a nyugtató hatást (amit szedatív hatásnak is nevezünk), más és más lehet.
Megkülönböztetünk szorongásoldó (anxiolitikus) és altató (hipnotikus) hatású gyógyszereket.

Mi is a szorongás? ha egyszerűen akarunk válaszolni: tárgytalan félelem, olyan, amit nem tudunk nevesíteni. Innét egy lépés és máris a különböző fóbiáknál tartunk. A fóbia indokolatlan, "érthetetlen" félelem, undor, viszolygás valamitől. A fóbia tárgya bármi lehet: tárgyak, helyzetek, személyek. A beteg pontosan tudja, hogy az érzés teljesen irracionális, csak épp szabadulni nem tud tőle.
Milyen gyakori fóbiákat ismerünk?
- szociális fóbia: a beteg nem érzi jól magát mások társaságában, szorong, fél, a nyilvános szereplésektől retteg - és nyilvánvaló, hogy kerüli is ezeket
- pánikbetegség: rohamokban jelentkezik, hirtelen tör a betegre, akár súlyos testi tüneteket is produkálva
- speciális fóbiák: a beteg valamilyen konkrét dologtól fél (a lsita végtelen: tűk, állatok, zárt terek, nyitott terek, magasság,stb.)

A szorongásoldók csökkentik a betegben a feszültséget, mégpedig a szorongások kiváltotta gátlások oldásával. Így pedig a konfliktushelyzetek könnyebben kezelhetőek.
A szorongás kezelését - gyógyszeres kezelését - nem csak az indokolja, hogy a beteg számára ez egy nagyon kellemetlen pszichés helyzet, hanem sajnos a tartós szorongás hatására súlyos betegségek alakulhatnak ki. (Ezek lesznek a pszichoszomatikus kórképek: lehet magas vérnyomás, gyomorfekély és még sok más is.)

Nyugtató hatásúak azok a gyógyszerek, amelyek képesek oldani a félelmet, a rossz közérzetet, a szorongást. Ezek a szedatívumok. Természetesen sokféle gyógyszer tartozik ide, de most csak két csoport hatásmechanizmusáról tennék említést. Röviden...

Altató hatásúak, tehát hipnotikumok azok a gyógyszerek, amelyek az elalvást megkönnyítik, az alvás idejét megnyújtják.

A szorongásoldó és nyugtató hatású gyógyszerek egyik nagy csoportját az ún. benzodiazepinek jelentik. Működésük megértéséhez ismét a központi idegrendszer működését kell felidéznünk.
Emlékszünk még a receptorokra és az ingerületátvivő anyagokra?
A központi idegrendszerben működik egy GABA nevű ingerületátvivő anyag - és természetesen annak receptorai. Ez a GABA rendszer az idegrendszer gátló hatású működéséért felel. A szervezetben a GABA nevű anyag ha kötődik a receptorain, akkor ezzel meggátolja, hogy más,  az idegrendszert aktiváló hatású neurotranszmitterek az idegsejteken kifejthessék hatásukat.
(Valahogy úgy kell elképzelni ezek működését, hogy a GABA nevű anyag és a hozzá hasonló hatást elérő anyagok, például a most tárgyalt nyugtatók, szorongásoldók, a sejtmembránon kinyitnak egy ajtót. Ez a klór-ionok csatornája. Ha a az idegsejtekbe beáramlik a klór-ion, akkor ez akadályozza az aktiváló hatású anyagokat, hogy "érvényre juthassanak".)
GABA recepterokon hatnak a nyugtató, szorongásoldó, altató hatású gyógyszerek közül a már említett benzodiazepinek. Ezek - maradva az ajtós hasonlatnál - sokszor, de rövid időre nyitják ki az ajtót, vagyis a Cl-ionok csatornáit. Ebből következik egy jó tulajdonságuk: viszonylag (!!!) veszélytelenek, nehéz őket (mint minden, ez is relatív!) túladagolni. Gondoljunk csak az ajtónyitogatásra: egyszer csak elérünk egy frekvenciát, amit nem lehet már tovább növelni...
GABA receptorokon kötődnek, tehát a GABA-rendszeren fejtik ki hatásukat a másik fajta altató, szorongásoldó gyógyszerek, a barbiturátok.
Ezek már máshogy működnek: nem az ajtót nyitogatják, hanem kinyitják és az ajtó nyitva marad. Ebből látható, hogy ezek nem túl jó készítmények. Az ajtó csak nyitva és nyitva és nyitva... Korszerűtlen, egyre kevésbé alkalmazott szerek, veszélyesek, egyre kevesebb van belőlük forgalomba.
Nézzük a benzodiazepineket!

I. Benzodiazepinekről
1. Hatásuk
Benzodiazepinekkel elérhetünk:
- szorongásoldást
- altató hatást. Segítik az elalvást, csökkentik az alvás alatti nyugtalanságot, megnyújtják az alvásidőt. Azonban az alvás fázisainak (lásd előző részben) szerkezetét megváltoztatják a természeteshez képest. Felületesebb lesz az alvás, tehát a többi fázis rovására megnyúlik a szendergés fázisa. (REM-fosztóknak is nevezik ezért ezeket.)

2. Alkalmazásuk
- szorongások kezelése
- bizonyos típusai fóbiák, pánikbetegség kezelésére is
- alkohol- és drogmegvonás
- alvászavarok
- műtétek előtti gyógyszerelés (premedikáció) - ez a "bátorságkoktél".
- egyebek

3.  Mellékhatások
Mint minden gyógyszernek, e típusú szereknek is van mellékhatása.
Van, ami a hatásából adódik: bágyadtság, memória- és figyelemzavarok, megnyúlt reflexek (autóvezetés, veszélyes munkák!!!!), álmosság.
Előfordulhatnak nemvárt reakciók: izgatottság, eufória, nyugtalanság - nyugtatótól nem számítanánk ezekre, éppen ezért paradox reakcióknak is nevezzük ezeket.
 Fontos tudni, hogy bár önmagukban szinte veszélytelenek, alkohollal együtt halásos mérgezést okozhatnak! Kéretik ezt nagyon komolyan venni! A benzodiazepineknek van szerencsére egy speciális ellenszere, mérgezés esetére.
Hogy miért okoz bajt az alkoholt? Mert az alkohol is a GABA-rendszerben működik, azokon a receptorokon foglal helyet, ahol a benzodiazepinek - és a már szintén említett és mindjárt következő barbiturátok. Márpedig ha ugyanazon a receptortípuson hasonló hatást - vagyis gátló hatást - tud létrehozni, akkor ezek a hatások összegződhetnek.

Gyógyszernevet nem, csupán hatóanyagot említenék most. A hatóanyag is mindig fel van tüntetve a dobozon, legtöbbször a gyári név környékén - felette vagy alatta. Ugyanazzal a hatóanyaggal több gyógyszergyár készíthet eltérő nevű gyógyszert és ugyanazon név alatt, ugyanazon hatóanyaggal készülnek eltérő erősségű készítmények.

Ilyen hatóanyagok:
- diazepám
- medazepám
- chlordiazepoxid
Ezek főleg heveny szorongásos állapotok rövid távú kezelésére szolgálnak.

- alprazolam
- clonazepam
Ezeket pánik-és kényszerbetegségekben, fóbiákban alkalmazzák, hosszútávú, akár hónapokig  (évekig) tartó kezelésre.

- midazolam
- cinolazepam
Ezek a kifejezettem altató hatású benzodiazepinek.

Vannak olyan gyógyszerek, amelyek altató hatásúkat a benzodiazepinek receptorain hozzák létre, de szerkezetükben, típusukban nem tartoznak közéjük.
- zaleplon
- zolpiden
- zopiclon
Ezek már igen korszerű készítményeknek számítanak, általában igaz ezekre, hogy rövid a felezési idejük (vagyis viszonylag gyorsan kiürülnek a szervezetből), nem okoznak másnaposságot, az alvás még jobban hasonlít a természeteshez.


II. Barbiturátok
Altatóként ma már korszerűelenek, de kombinációkban előfordul egy-egy készítményben, illetve az aneszteziológia használja még néhány képviselőjét.
Van, amikor kimondottan hasznosak, de nem átlag-nyugtatóként!

MINDEN ALTATÓ, NYUGTATÓ, SZORONGÁSOLDÓ GYÓGYSZER VÉNYKÖTELES!!!
Az elmúlt hetekben született egy új rendelkezés, miszerint ezeket a típusú gyógyszereket (és még néhány másikat is) még orvosnak, gyógyszerésznek, állatorvosnak is csak VÉNYRE LEHET KIADNI. Nincs szakmabeli, nincs koma-sógor-jóbarát, nincs kibúvó. Pont.
Szigorú elszámolású, szigorú ellenőrzésű szereknek minősülnek.

III. Egyéb szerkezetek
Most csak azokkal foglalkoznék, amelyek vény nélkül kaphatóak. Ezek bizony a növényi eredeteű készítmények, illetve a homeopátiás szerek.

Enyhe, múló panaszokat kezelhetünk ezekkel, de sokadszor hangsúlyozom: nem igaz, hogy ami természetes, az veszélytelen! Ha fennálló krónikus betegségünk van, ha más gyógyszert, gyógyszereket szedünk, legjobb megkérdezni az orvost, a gyógyszerkiadót, milyen vény nélkül kapható készítményt javasol a harmonikus idegállapot elérésének segítésére vagy az alvászavar kezelésére.
A gyógynövényeink közül a macskagyökér, a komlótoboz és a citromfű, valamint a golgotavirág az, amely rendelkezik ilyen hatással és előfordul készítményekben. (Teakeverékben, teafűkénnt is akár, de azt nme mindenki issza meg. Hogy is mondjam? A macskagyökér finom szólva is érdekes illatú. :) A macskákat nagyon érdekli, ki lehet próbálni. Megszagolják és mennek utána :)

Márkó jövőt tervez

Márkó jövőt tervez

 Ha nagy leszek, apuka leszek.
És persze férj is.
És a kisfiammal majd
igazi bunkert építünk mi ketten.
De ha kislányom lesz, nos,
tulajdonképpen az sem rossz:
mert neki lesz majd egy férje
és vele megépítjük a bunkert végre...
2013.02.21.

Alvás és nyugalom - gyógyszerekkel?

Alvás és nyugalom avagy altatók, nyugtatók, szorongásoldók

I. Az  alvás
Aludni jó. De mi is az alvás?
Az alvás egy élettani folyamat, amelynek fontos szerepe van a szervezet működése szempontjából. Alvás közben pihenjük ki a testi, szellemi, lelki és szociális fáradtságunkat.
Lényege az agykéregben létrejövő gátlás. (Ingerület és terjedése, receptorok, ingerületátvivő anyagok - írtam már ezekről, most is eszünkbe juthat.). Az alvás elszakadás a környezetünktől, melyet a szervezet bizonyos működésbeli változásai kísérnek. Ilyen lehet a vércukorszint csökkenése, a felépítő, regeneráló folyamatok túlsúlya (ezt nevezzük a paraszimpatikus idegrendszer túlsúlyának is).

Azt alvásnak fázisai vannak, nézzük meg ezeket.

1. Álmosság, elalvás
Az elálmosodásban és az elalvásban nagy szerepet játszanak a szokások, az életmód, a külső körülmények. A több műszakos munkarend, egy-egy utazás, valamilyen megterhelő időszak mind felboríthatja elalvási szokásainkat, de az alvási ciklust is.
Jó kialakítani egy rendszert, ritmust - ez is segít az elalvásban.

2. Az alvás fázisai
Az alvás egésze jól elkülöníthető, vizsgálható és képileg is megjeleníthető részekből tevődik össze. Az agyhullámok változásával is leírható fázisok a következők:

a) Szendergés - az alvó könnyen ébreszthető, ébredés után mindenre emlékszik, pontos válaszokat adhat a kérdésekre
b) bevezető alvás - ez még felületes, az alvó ébreszthető
c) mély alvás elérése - ilyenkor az ébresztés már nehezebb
d) mély alvás fázisa - az alvó igen nehezen ébreszthető, ekkor következhet be alvajárás
e) a gyors szemmozgás szakasza, ezt nevezzük REM-fázisnak (a REM mozaikszó az elnevezés angol nevének kezdőbetűiből áll össze: Rapid Eye Movement - vagyis gyors szemmozgás, amikor az alvó szemgolyója mozog a szemhéja mögött). Ebben a szakaszban álmodunk.

A fázisok egy ciklussá állnak össze, amelyek a teljes alvásidőn belül többször ismétlődnek. Egy-egy ilyen ciklus hossza kb. 90 perc.

3. Az ébredés szakasza
A lassú, "kellemes" ébredés lenne a megfelelő, amikor az alvó magától ébred. Ez azonban nem mindig kivitelezhető. Ilyen esetekben jön a nem élettani, hirtelen ébredés - pl. sokak nagy ellensége, a vekker...

Az alvásigény egyéni. Kor- és kórfüggő is, általánosságban elmondhatjuk, hogy a  csecsemők 14-15 órát alszanak (a szüleik szerint kizárólag nappal...), a gyermekek 8-11, a felnőttek 6-8, az idősek pedig 4-5 órát alszanak.

II. Az alvászavarokról és a kezelésük lehetséges módjairól
A szorongás, az alvászavar nagyon sok ember életét keseríti és nehezíti meg. A nyugtató, altató és szorongásoldó hatású gyógyszerek talán a legtöbbször alkalmazott szerek közé tartoznak, ám nem mindig használják őket jól és indokoltan.
Ám mielőtt a gyógyszerekről írnék, az alvászavarokra vessünk egy pillantást!

1. Alvászavarok
Mikor beszélünk alvászavarról?
Alvászavar jelentkezhet az elalvás nehezítettségében, lehet szó átalvási zavarról, amikor a beteg különösebb nehézség nélkül elalszik ugyan, azonban álmából felébred és hosszú ideig nem tud visszaaludni, esetleg ez a felébredés túl gyakori egy alvásidő alatt. Alvászavar még a túl korai ébredés is. Alvászavart jelenthet a rémálmok megjelenése is. Az alvás-ébrenlét ciklus felborulásának zavara jelentkezhet megnövekedett alvásigényben, aluszékonyságban is.
Alvászavarok jelentkezhetnek úgy, hogy más okra nem tudjuk visszavezetni a kialakulását, ezt elsődleges alvászavarnak vagy primer inszomniának nevezzük.
Ebből következik, hogy létezik szekunder inszomnia is, amelynek a háttéreben valamilyen kiváltó ok húzódik meg.

2. A terápiás lehetőségek
a) Oki  terápia
Amikor az alvászavar valamilyen kiváltó okra visszavezethető, akkor igyekezni kell ezeket az okokat megkeresni és megszüntetni. Mik lehetnek ezek?
Sajnos sokszor olyan dolgok, amikre nem is gondunk.
- életmód: "reggel kávé, este altató"-szindróma - megisszuk a napi több csésze kávénkat, esetleg még késő délután is, vagy este is egyet ("milyen jó hazaérni és inni egy forró csésze kávét" -sugallják a reklámok is), aztán az ágyban csak forgolódunk. Csínján kell bánni a teákkal is: koffeint tartalmaznak, kivéve a csak gyümölcsből készültek és a roiboos, vagyis vörös tea fajták. Ilyenkor az alvászavar kezelése az életmódváltással megoldható.
Az életmódhoz tartozik az elalvási szokások helytelen kialakítása: az esti felpörgés, az izgalmas, túl izgalmas programok, filmek elalvás előtt. Film helyett jobb a könyv, az olvasgatás. Ha pedig mégis nehéz az elalvás, inkább keljünk fel, ne az ágyban forgolódjunk. Helyes gyakorlat az, ha az ágyhoz az alvás képe kötődik.
(Tizennyolc éven felüliknek jegyezném itt meg: a kiegyensúlyozott szexuális élet is segíthet az alvászavar leküzdésében... A szex során felszabaduló anyagok bizony jó hatással vannak az alvásra... :) )
Gyerekeknél a lefekvés előtti felpörgős játékok, izgalmas történések szintén nehezítik az elalvást. De van, akinél a csésze kakaó sem az elálmosodást hozza, hanem felélénkíti. Figyeljünk erre, előfordulhat, főleg nagyobb mennyiség fogyasztásakor.
Az életmódhoz tartozik a stressz, mint alvászavart kiváltó tényező. Ezek egy részén bármennyire is szeretnénk, nem tudunk változtatni. Ilyenkor lehet átmeneti megoldás a gyógyszerek alkalmazása.
- betegség: talán ezzel is találkozott már mindenki. Fáj valamilyen a betegnek, akkor lehet, hogy nem tud aludni. A megoldás nyilván nem az altató, hanem a betegség kezelése, a fájdalom csillapítása. Ez elmondható a köhögésről is, de akár a megfázás miatti orrdugulásról, az asztmás nehézlégzésről, felfázás miatti gyakori vizeletürítésről (és akkor itt kell megjegyezni nagyon gyorsan a férfiakat érintő betegséget: prosztata-megnagyobbodás! Tünete a gyakran jelentkező vizeletürítési inger, ami bizony képes alvászavart produkálni. Természetesen itt is az alapbetegséget kell kezelni.)
Betegség a depresszió is, mint már írtam az előző részben. Ilyenkor a depresszió tünete az alvászavar.
- gyógyszer mellékhatása: gyógyszer mellékhatás lehet maga az álmatlanság is (vagy épp fordítva: aluszékonyság lehet egyes gyomorsav-csökkentők vagy allergia-ellenes szerek esetén), de lehet olyan mellékhatás is, ami az alvást megzavarja. Ilyen lehet az egyes vérnyomáscsökkentőknél előforduló száraz köhögés. Ilyenkor a megoldás az, hogy az orvos más típusú gyógyszert ír fel a betegnek.
 - rémálmok: mindenki tapasztalta már, azonban nem minden esetben a pszichés háttér a felelős. Előfordulhatnak olyan prózai esetek is, mint a teli gyomor okozta fizikai megterhelés. Rémálmokhoz vezethet az olyan környezetváltozás, amelyet nem saját jószántunkból teszünk meg. Rémálmok lehetnek bizonyos típusú gyógyszerek mellékhatásai is, ilyen esetekben szintén a kezelőorvos fog segíteni, más fajta gyógyszer felírásával.

A gyógyszeres terápiával, a gyógyszerekkel folytatom legközelebb.

A depresszióról - patikai megközelítésben

A depresszióról

A depresszióval folytatnám a patikai sorozatomat. Nagyon sok embert érintő téma ez is, bár sokan használják a depresszió szót indokolatlanul.
Mi is a depresszió?
A depresszió egy olyan pszichiátriai kórkép, amelyre a hangulati élet zavara a jellemző.
Nézzük a legjellemzőbb tüneteket!
- közöny
- pesszimizmus
- önbizalomhiány
- bűntudat
- döntésképtelenség
- alvászavar (megnövekedett alvásigény vagy épp ellenkezőleg: álmatlanság)
- étvágytalanság (az étkezési szokások megváltozása jelentkezhet úgy is, hogy többet eszik a beteg)
- kezdeményezőkészség hiánya
- szexuális érdektelenség
- motiválatlanság
- stb.
A depresszió nem egyenlő a rossz kedvvel.Hosszabb-rövidebb rossz periódus mindenki életében előfordulhat. A depressziós beteg nem tudja "magát túltenni a dolgokon", nem tudja "összeszedni magát" és nem azért, mert gyenge, lusta vagy rossz, hanem azért mert beteg. A gyógyszeres kezelés mellett életvezetési tanácsok, életmódváltás, pszichoterápia és sok-sok türelem, segítés, figyelem szükséges a gyógyuláshoz.

A depressziónak komoly következményei lehetnek: alkoholizmus, testi megbetegedések, öngyilkosság. Magyarország valahol az élmezőnyben áll az évente elkövetett öngyilkosságok statisztikájában...
Fontos azt is tudni, hogy az őszi-téli, napfényben szegényebb időszak, a nagy családi ünnepek  ideje kiemelt jelentőségű e betegség szempontjából.

A hangulat zavara lehet olyan, amikor
- csak a depresszió tünetei jelentkeznek (unipoláris)
- pozitív és negatív irányú kilengések tapasztalhatók, vagyis mániás és depressziós szakaszok váltják egymást (bipoláris)
- valamely idegrendszeri elváltozás, betegség tünete (szekunder depresszió)

A depresszió társulhat valamilyen súlyos betegséghez is.

Ahhoz, hogy világos legyen, hogyan működnek a depresszió kezelésére szolgáló gyógyszerek, át kell tekinteni nagyon röviden a központi idegrendszer működését.

A jelenlegi álláspont az, hogy e betegség tüneteiért az agyban lévő bizonyos kémiai anyagok, a neurotranszmittereknek vagy ingerületátvivőknek nevezett anyagoknak a mennyisége, aránya, működése, termelődése szenved zavart.

Hogyan működik tehát a központi idegrendszer? (Vagyis annak csak egy kis részletét nézzük most.)

Egy idegsejt képe (1)
Valahogy így néz ki egy idegsejt, vagyis a neuron. A hosszú kis fonalát, az axont kívülről beboríthatja egy réteg, lemez, amely nem folytonos, hanem kis rések, hiányok vannak benne. Ezek a lefűződések.
Az idegsejtek egymással a nyúlványaikkal érintkeznek. Az axonvégződések érintkezési helye a szinapszis. Itt a két sejt membránja nagyon közel kerül egymáshoz, köztük lesz a szinaptikus rés.

A szinapszis képe (2)
Az idegsejtek képesek ingerületet továbbítani, az előbb említett kis folytonossági hiányok is szerepet játszanak ebben: az ingerület lefűződésről lefűződésre terjed. Ha elérkezik az idegsejt végnyúlványához, akkor a végnyúlványban lévő kis hólyagokból kémiai anyagok, az ingerületátvivő anyagok vagy neurotranszmitterek szabadulnak fel.
Ingerületátvivő anyag sokféle van, de egy neuron hólyagocskái csak egyféle neurotranszmittert tartalmaznak.
Tehát az ingerület eléri a végnyúlványt, a hólyagocskákból pedig felszabadul az ingerületátvivő anyag. A felszabadult neurotranszmitter bekerül a szinaptikus résbe, onnét pedig a következő idegsejt különleges anyagához, a receptorokhoz kötődik.
A receptor olyan fehérje, amely képes molekulákkal kötést létrehozni. A receptoroknak megvan a maguk "kedvelt" molekulája, amelyekkel kötést alkot. Legegyszerűbb úgy elképzelni, mint a zárat és a hozzá illeszkedő kulcsot. (Úgy is hívják ezt, hogy kulcs-zár elmélet.). A kötődés mindig létrehoz egy reakciót, valamilyen választ.
Ha a megfelelő ingerületátvivő anyag a megfelelő receptorára rátalál, akkor az elindít egy folyamatot: jelen esetben ingerületbe jön a rés utáni sejt is. Vagyis átadódott az ingerület.
Az, hogy mi történik ezután a neurotranszmitter, szintén fontos.
Hatástalanodni, vagyis inaktiválódni fog.
Az inaktiválódása többféleképp megtörténhet:
- egy kémiai anyag, egy enzim elbontja az ingerületátvivőt vagy
- a neurotranszmitter visszakerül a rés előtti sejtbe, oda, ahonnét származik (ezt nevezzük visszavételi mechanizmusnak)

Az előbb tehát megállapítottuk, hogy az ingerületátvivő anyagok termelődése, működése szenved zavart a depresszió kialakulásakor. Ingerületátvivő anyag többféle van,  azonban ezek közül igazából kettő felelős a betegség megjelenéséért: a szerotonin és a noradrenalin nevezetű. A kutatások során kiderült, hogy e két anyag mennyisége az agy bizonyos területein lecsökken, és változik az őket "fogadó" receptorok száma, érzékenysége is.

Ha pedig az ingerületátvivő anyagok mennyiségének csökkenése felelős a depresszióért, akkor kézenfekvő a megoldás: a két idegsejt közötti résben meg kell növelni a neurotranszmitterek mennyiségét.
Hogyan is lehetséges ez?
Ezért volt szükséges az a kis rajz a szinaptikus rés működéséről: ha a mennyiséget növelni szeretnénk, akkor meg kell akadályoznunk azt, hogy a résből a szükséges anyagok eltűnjenek. A működésből következik, hogy ezt úgy érhetjük el, ha
- gátoljuk azokat az enzimeket, amik elbontják a nekünk kellő ingerületátvivő anyagokat
-  meggátoljuk a neurotranszmitterek visszavételét a résből.

A legtöbb depresszióellenes készítmény, vagyis antidepresszáns ezen a két elven működik.

Sokféle hatóanyaggal nagyon sokféle készítmény sorolható az antidepresszánsok közé és nevükkel ellentétben nemcsak a depresszió a felírásuk indítéka. Egy biztos: szakorvos fogja ezeket felírni és szükséges a rendszeres kontroll!

Tudni kell, hogy ezeknek a szereknek a hatás beállásához időre van szükségük. Ez általában 2-3 hét, de csak 4-6 hét után lehet kimondani, hogy az adott szer  hatásos vagy épp hatástalan. Ennyi idő eltelte után dönthet úgy az orvos, hogy más hatásmechanizmusú szerrel folytatja a kezelést.
Nagyon fontos tudni, hogy a kezelés elkezdése utáni első 4-6 hét különös figyelmet, együttműködést igényel a beteg hozzátartozói részéről is! Hiszen ilyenkor a kezelés ugyan megkezdődött, de hatás még nincs - nem szabad úgy gondolni, hogy mivel a beteg megkapta a terápiáját, ezután már minden rendben van. Ilyenkor akár öngyilkossági kísérlet is előfordulhat!
Az antiperesszánsokkal végzett kezelés időtartama minimum 4-6 hónap, de előfordulhat, hogy jóval tovább is szükséges a terápia fenntartása.
A beteg, aki ilyen kezelést kap, tudassa a szakorvossal, ha más betegségekben is szenved, hiszen a depresszióellenes szerek kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel. Ilyenek lehetnek például a vérnyomáscsökkentők!

Szintén nagyon fontos, hogy ezeket a szereket elhagyni csak a kezelőorvos utasítására szabad és akkor is csak fokozatosan. Ha hirtelen vonják meg a szereket, akár egy újabb depresszió is kialakulhat (ezt nevezik "rebound" hatásnak).
Természetesen a kezelés idején alkohol fogyasztása szigorúan tilos. (Az alkohol is központi idegrendszeri hatású szer!)
Számolni kell még a gyógyszerek mellékhatásaival is:
- álmosság
- bágyadtság
- reflexidő megnyúlása (autóvezetés, veszélyes munkák!!!)
- szexuális zavarok
- egyéb, az adott szerre jellemző mellékhatások

A depresszió enyhe formáinak kezelésére választhatunk gyógynövényt is, ez pedig az orbáncfű.
Azonban tudni kell, hogy egyáltalán nem veszélytelen szerről van szó. (Azért, mert a természetből származik, még nem veszélytelen!) A vizsgálatok szerint sok antidepresszáns szerrel egyenértékű a hatása - és a mellékhatása is! alkalmazása során ezeket figyelembe kell venni, valamint azt is, hogy sok gyógyszerrel lép kölcsönhatásba.
Az orbáncfűnek kellemetlen mellékhatása, hogy bizony fényérzékenyít: alkalmazása idején a napozást, szoláriumozást kerülni kell, a beteg ilyenkor védje magát a napfénytől.

A depresszió tehát betegség,a mit komolyan kellene venni. Ennek ellenére a betegek egy része nem kap kezelést! A gyógyszeres terápia mellett igénybe kellene venni minden segítséget, támogatást: pszichoterápia, család, barátok, közösség.

Itt a blogon valahol már van egy írásom a depresszióról - az, amit én éltem át, amit én tapasztaltam és ahogyan én jutottam ki belőle.
Vegyük komolyan ezt a szót!

Szép, vidám vasárnapot kívánok mindenkinek!
Talán a nyugtatókkal, altatókkal kellene folytatnom legközelebb.









Képek forrása:
1.:http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/neuron.htm
2.: http://termtud.akg.hu/okt/10/embertan/4szovet.htm

Saját univerzum

Sylíriában két nép él, a suruni és a nuan. Vérük, nyelvük, hitük közös tőről fakad s a keveredést Sen Tu Jang, a Birodalomépítő a törzsek, nemzetségek egyesítésével, az egységes Sylír Birodalom megteremtésével még inkább fokozta.

A sylíriaiakra legjellemzőbb az ősök mélységes tisztelete, a kékségben lakozók melletti számtalan szellem imádata, az Uralkodó isteni eredetébe vetett hit. A holtak szelleme a Nap Udvarába, a Túlvilágra költözik, ahol jó és rossz cselekedeteinek megfelelő időt tölt, majd az isteni ítélet szerint újjászületik.

Arcahnya isteni nem gyakorolnak hatalmat egymás hívei felett: a sylír hitű sylír hitűként fog újjászületni (már ha életében nem változott meg a hite, ez azonban felettébb ritka). Kivétel a Jáde Sárkány hét lélek-szikrája, akik fölött egyetlen Égi Hatalmasság sem bír erővel.

A Jáde Sárkány az Uralkodó (akár férfi, akár nő, egyenrangúként kezelik) beiktatásakor ismeri el a közöttük lévő rokoni kapcsolatot: valamilyen égi jel adja beleegyezésének tanúbizonyságát. A legősibb császári ház a Jang-ház. A Jangok időről időre elveszítették, ám valahogy mindig vissza is szerezték a trónt. Mondják, ez az istenné lett császár kegye…

A Birodalom születése óta a démonok elleni küzdelem legerősebb bástyája, erre a harcra esküszik fel az uralkodó is. Az isteneket papság szolgálja. A papok vezetik a szertartásokat, gondozzák a szentélyekben elhelyezett ereklyéket, őrzik és ébren tartják a tanokat. Szerzetesi rendje minden sylír istennek van, a rendbe

férfi és nő egyaránt beléphet. A szerzetesek vigyázzák a szentélyeket, zarándokként járják az országot, azonban elvégezhetnek bármilyen, az istenüknek tetsző munkát. A szerzetesek kolostorokban élnek, tanítással, fizikai munkával és az istenük által kialakított harcművészeti stílus tanulmányozásával tölthetik napjaikat. Mellettük nie-nók, harcosok tanulnak, ők általában a tartományúr vagy más magasrangú nemes hadseregéhez, kíséretéhez csatlakoznak majd. Minden isten papja foglalkozhat jóslással. Ez, akár a mágia, mindenképpen tükrözni fogja istene fő aspektusát.

Sino-Ki

A Főnix fia, a Fehér Daru. Ő levegő ura, a szél, a tánc és a hírnökök, futárok istene. Állati és emberi alakban egyaránt megjelenhet. Fiatal, karcsú férfi képében szokták ábrázolni, haja a derekáig ér, arca sima és szőrtelen, teste körül halványkék köntöse állandó örvénylésben van. Állati alakja hófehér tollú, csodálatosan szép daru. Színe a halványkék. Az embereknek ő tanította meg a táncot, s a harci legyező is az ő adománya. Papjai táncukkal mágiát idéznek, varázslatot hoznak létre.
Harci stílusukat a földi shotokan közelíti meg leginkább.

Assa

Ő a Növények Úrnője, a Zöldítő. Középkorú, testes, mosolygós asszony alakjában jelenik meg, így ábrázolják. Termékenységistennő, ő tanította meg az embereket a rizstermesztésre s ő maga is egy rizsszemből bújt ki. Ha a bambuszfurulyáján játszani kezd, a növényekbe visszatér az élet, felébrednek téli

álmukból, rügyeik kipattannak. A gyermekáldásért fohászkodók az ő szentélyeit keresik fel, Assa védi az állapotos asszonyokat, a családot. Színe a friss fű erőteljes zöldje, amely a szerzetesek, papok ruháján biztosan feltűnik; szent madara a tavaszhírnök gólya.

Híveit egy lágy, a földi tai chi chuanhoz hasonló harcművészeti stílussal ajándékozta meg.

Niu-Ko

Ő a Vízúr, a viharisten. Magas, csupa izom férfi, tiszteletet parancsoló bajusszal és szakállal, hosszú hajjal. Fején két vízikígyó tekeredik össze és tart egy tengeri csillagot, ez a koronája. Minden vizek ura, a tengereké éppúgy, ahogyan a patakoké. Leányai tizenketten vannak, szépséges hajadon valamennyi. Ha sírnak, könnyük tisztára mossa ezt a szomorú világot, ha nevetnek, szemük ragyogását a szivárvány tükrözi.

Niu-Ko az északi tengerpart és a nagy folyók mellékén örvend különösen nagy tiszteletnek, a sylír hajósok hozzá fohászkodnak, az ő kegyeit keresik a hajóépítők is. Színe a tengerkék, égtája nyugat, szent madara az albatrosz.

Jü No-Kodo

Az Állatok Szólítóját Tigrisasszony néven is tisztelik, állati alakja egy hatalmas termetű, parázsló szemű nősténytigris. Ő a vadászat istennője, szent állata a vadmacska, színe az arany . Hívei között számtalan igazi boszorkányfajzatra lelhetünk: harcos amazonokra, gyógyítóasszonyokra, családjukat féltve védő anyákra — nőkre. Őt tisztelik a lovasok, az íjászok isteneként, ő jelképezi az állhatatosságot és védelmezi a házasság szentségét.
Hívei a kyudóhoz, a japán rituális íjászathoz hasonló harcművészetben mélyedhetnek el.

Liung Ni-Ro

A Tűzúr, a Jáde Sárkány követe. ő testesíti meg a bátorságot, a jogos bosszút az ő nevére fogadják. Benne tisztelik az örök újítót, a változás szellemét. Félig sárkány, félig ember alakja talán a legismertebb valamennyi égi hatalmasság között, hiszen ő az isteni követ, az Öröktől Létező első gyermeke. Színe a vörös, égtája kelet, szent állata pedig a szalamandra.

A párhuzamkeresők örömére: harcművészetét az aikidóhoz hasonlíthatjuk.

Niang Ti-Ku

A Kígyó, a Mérgek Ura. Ő a gyógyítás istene, aki a Jáde Sárkány véréből született. Hatalmas és bölcs, a mérgek és áfiumok ismerője. Ő tanította meg az embereket a teaszertartásra. Szerzetesei galambszürke ruhát viselnek, s harcművészetüket látva a Wing Chun Kung Fu juthat a földi emberek eszébe.

Sua Nim-Ue

A Legszebb avagy a Madárasszony. Mint Napistennő őrzi a túlvilágot. Szépsége teremtőjét is rabul ejtette: ő lett a Jáde Sárkány asszonya, s a költészet is úgy született meg, hogy elragadó lényét és szépségét méltó szavakkal igyekeztek magasztalni.
Harcművészete a tanto jutsu.

Noga To-Do

Az Árnyékok Ura. A legközvetlenebb, legvidámabb isten — s a legkegyetlenebb is, hiszen nem csak a szerencse, az ének, a színház, az árnyjáték, a bor patrónusa, de a képzeleté és az álmoké is. Szent állata a róka, színe az ametisztlila.

Sen Tu Jang

A Birodalomépítő. Sylíria első császára, aki egyesítette a nuan és a suruni népet, aki egész életét a démonok elleni harcnak szentelte. … démonúrral vívott párviadalban esett el, halála után a Jáde Sárkány maga mellé vette, halálon túli léttel, isteni hatalommal ruházva fel gyermekét. Mondják, Sen Tu Jangban a hét Vándor-lélek egyike ébredt fel s miután a Jáde Sárkány új, isteni léttel ajándékozta meg, ez a lélek már nem keresi a helyét, visszatért teremtőjéhez. Sen Tu Jang a harc istene, a Jang-ház őse és védőistene. Ő a kövek, sziklák és a föld istene, ő jelenti az állandóságot. Haragjára megrendül a föld, léptei ma is gyakran visszhangzanak a hegyek között Színe a barna, szent állata az örvösmedve.
Harcművészeinek stílusa leginkább a kyokushinkai-ra emlékeztet.

Chi Veng-Mu

A Teknőc. A kitartás példaképe, ő az akire lehet számítani. Pontos, megbízható. Ha emlékeket akarunk megőrizni, hozzá fohászkodjunk. Ő a kézművesek és az utazók védistene, négy fia tartja Sylíria hatalmas hegyeit. Színe az olajzöld, égtája a nadír, harcművészete a judo.

Issa No-kori

A Jégúr, a kardvívás istene, neki köszönhető, hogy az emberek megismerkedtek a fémek felhasználásával, a kardkészítés művészetével. Otthona a legmagasabb hegyek hó- és jégborította, elérhetetlen orma. Színe az acélszürke, égtája észak, harcművészete a iaido.

Kaku Ru-Linn

A Selyem Asszonya, a kalligráfia istennője, ő adományozta az embereknek az írást és tanította meg őket selymet készíteni, hálót szőni. Az iskolákban leggyakrabban az ő oltára áll. Színe a telt, ragyogó fekete, mint a legszebb, legjobban sikerült tintáé.