2013. február 22., péntek

A magas vérnyomásról

A magas vérnyomásról

Nagyon-nagyon sok embert érintő téma. Ez a betegség sem válogat: fiatal, idős, nő, férfi - bárkit elérhet. Sokan sajnos nem veszik komolyan, nem hiszik el, hogy milyen súlyos következményekkel járhat, hiszen gyakran nem jár azonnali, érezhető tünetekkel. A betegnek nincs panasza, sokszor nem is tudja, hogy magas a vérnyomása. Találó név erre a betegségre a "néma gyilkos". Szerencsés esetben valamilyen szűrővizsgálaton vagy egyéb vizsgálat során észreveszik és onnét már gondozásba kerül. A betegen innét sok múlik: együttműködik-e az orvossal, szedi-e a gyógyszert, változtat-e azokon, amiken kellene...
Kevésbé szerencsés esetben már akkor kerül orvoshoz, ha panaszok vannak: látászavar, szédülés, orrvérzés, fejfájás.
De sajnos az is gyakori, hogy nem a vérnyomás-probléma tudatosul: amikor a beteg már életveszély állapotban kerül az orvos elé. Stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség - mindenki ismer érintetteket.
Hogy miért veszélyes a magas vérnyomás? A következményei, a szövődményei miatt. Sorban áttekintem a kialakulást, a szövődményeket, a megelőzés és a kezelés lehetőségeit.
Nézzük először: mi a vérnyomás?
 Idézzük fel az emberi keringés vázlatos képét, hogy el tudjuk helyezni a fogalmainkat!
(1)
A vérnyomás a a szív bal kamrájából egy összehúzódás által kilökött vérnek az artériák falára gyakorolt nyomása. Mértékegysége Hgmm.
 Két értékből tevődik össze:
- a "felső" vagyis a szisztolés nyomás
- "alsó" érték vagyis a diasztolés nyomás.
A szisztole jelenti a bal kamra összehúzódást, a diasztole pedig az elernyedését.
Magas vérnyomásról vagyis hípertoniáról akkor beszélhetünk, ha a szisztolés nyomás a 140, a diasztolés pedig a 90 Hgmm értéket meghaladja.

Hogyan mérünk vérnyomást? - adódik a kérdés.
Nos, a bal karon, lehetőleg nyugalmi állapotban, a vérnyomásmérő készülék útmutatójának megfelelően. Mivel egy mérés nem mérés, általában három egymást követő mérést szoktunk figyelembe venni.
Tudnunk kell, hogy a vérnyomást számtalan tényező befolyásolja: változik terhelés hatására, a hőmérséklet is befolyásolhatja, sőt, napszakonként más és más. Természetesen életkortól is függ. Azonban felnőttekre vonatkozó értéknél a 140/90 Hgmm-t tekinthetjük irányadónak.


Hogyan, mitől, kiknél alakulhat ki hipertónia?
1. Bárkinél, aki genetikailag hajlamos. Ez az esszenciális hipertónia, amikor az eredete ismeretlen. Ez az esetek kb. 90 %-át jelenti.
2. Hajlamosít rá számos tényező: elhízás, túlzott sóbevitel, stresszes állapotok, életkor.

Az érrendszer egy csőhálózat, amely tágulásra képes. Egy ideig és egy bizonyos mértékig, hiszen rugalmassága nem végtelen és ebből a rugalmasságból a telő évek és betegségek miatt veszíthet is. Ez vezethet a vérnyomás emelkedéséhez: az érfalak merevvé válásával a nyomás fog nőni bennük, ha a keringési viszonyok valami miatt változnak.
Mondjuk, nő  a keringő vér térfogata, vagyis mennyisége. Hogyan lehetséges ez? Visszavezethetjük a túlzott sófogyasztásra.
És most a vese működését kell felidéznünk!
 A veséken átáramlik a vér, a veseartériákon keresztül. A vesének saját egyrészt a tápanyag-és oxigénellátásához van szüksége vérre, másrészt a kiválasztó funkció is így működik. A vért szűrik meg a vesék. A "megszűrt" vér a vesevénákon át jut vissza a keringésbe.
A vese alapegysége a nefron. Egy-egy nefron érgomolyagból, egy be- és egy kivezető érből, egy vékony, de kanyargós csövecskéből áll, ezeket egy tokba zártan helyezkednek el. Milliónyi nefron található egy-egy vesében.


 A vese által kiválasztott folyadék hatalmas mennyiségű, de nem lesz az egészből vizelet. Ha nem történne visszaszívás (reabszorpció), 180 l vizelet képződne naponta. De történik, így a vizelet mennyiség csupán  1,5-2 l, a szűrlet többi része visszakerül a keringésbe.
A vese igyekszik a szervezet számára még hasznos anyagokat visszatartani. A nefron egyes részei más-és más anyagok visszaszívását végzik. A tubulus két ágát fel-és leszálló ágnak nevezzük, a köztük lévő hajtűkanyart pedig Henle-kacsnak. Ezeknek nagy szerepük van a vérnyomás alakításában.
Ezen a részen az ionoké a főszerep: Na, K, és Cl szívódik vagy épp nem szívódik vissza. A vastag felszálló ág a víz számára átjárhatatlan. Ha az ionok visszaszívását meggátoljuk, vagyis az ionok távoznak a gyűjtőcsatorna irányában, akkor viszik magukkal a vizet is. Vagyis a vizelet mennyisége nő. Fordított esetben a vizelet mennyisége csökken, vagyis több víz marad bent és jut vissza a keringésbe. Több lesz a keringő vér mennyisége.



1.: http://www.termeszetgyogyaszat-5.eoldal.hu/fenykepek/az-emberi-sziv-es-keringesi-rendszer/az-emberi-sziv-es-keringesi-rendszer/a-verkeringes-vazlatos-mukodesi-rajza.html
2.: http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/urinary/diagnostics/az-ep-vesek-szerkezete-es-mukodese-26974.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése