Koma
Judit
A
gyógyszerek helyes használata
A gyógyszer különleges
áru: termék és információ olyan együttese, amely egymástól
szét nem választható, együtt képezi az átadott, megvett
„javat”. A fizikai termékkel együtt kapott információt nem
mindig használjuk fel, ami akár komoly következményekkel is
járhat. Gyógyszerszedésünket sokszor helytelen gyakorlat szerint
alakítjuk, pedig a gyors és teljes gyógyulásnak feltétele a
gyógyszerek megfelelő használata.
Ma Magyarországon
gyógyszer kiadására a gyógyszerészek és a gyógyszerkiadó
szakasszisztensek jogosultak. E tájékoztatóban rájuk egységesen
gyógyszerkiadóként hivatkozok, lévén ők adják át a betegnek a
gyógyszert.
Napjainkban nagyon
sokféle gyógyszer létezik, vényköteles és vény nélkül
kapható egyaránt. Szedésük (illetve a vény nélkül kaphatóak
esetén kiválasztásuk) során néhány szabályt be kell tartanunk,
melyek egy része általános érvényű, mások pedig speciálisan
egy-egy adott gyógyszercsoportra vonatkozóak.
Kezdjük az általános
érvényű megállapításokkal.
1.
Túl sok gyógyszert szedünk
Az emberek egy része
sajnos túl sok gyógyszert szed. Ez két alapvető okra vezethető
vissza.
Ma már rengeteg
információt beszerezhetünk egy-egy betegségről, gyógyszerről.
Az információtömegből ki kell választanunk a helyeset,
értékeset, ami nem könnyű feladat, hiszen az internet, a
tévéreklámok, a magazinok, de még a szomszédaink, barátaink is
tudnak egy-egy „holtbiztos” tippet nyújtani.
Pedig egyáltalán nem
biztos, hogy ami a szomszédnak bevált, az nekem is segíteni fog.
Előfordulhat, hogy az általa ajánlott készítmény nekem nemhogy
segíteni nem fog, de egyenesen ártalmas. Lehetnek egyéni
túlérzékenységi reakciók (gyógyszerallergia), de előfordulhat
olyan ritka, genetikai alapú, előre meg nem jósolható reakció,
ami miatt teljesen váratlan választ ad szervezetünk az adott
szerre (idioszinkrázia).
Emellett a szert ajánló,
jó szándékú embertársunk nem ismerheti az általunk szedett
egyéb gyógyszereket sem. Ez viszont magában hordozza a gyógyszerek
egymás közötti kölcsönhatásának veszélyét.
Tehát a fellelt
információkat megfelelő kritikával kell kezelnünk, betegségről,
gyógyszerről csak megfelelően hiteles forrásból szerezzünk be
adatokat – legjobb az orvosnál, és a gyógyszertárban kérdezni!
Ott a számunkra
megfelelő, a többi szedett gyógyszerrel összefér, a meglévő
betegségeinkhez hozzáilleszthető készítményt fognak ajánlani
és tájékoztatást kaphatunk az adagolásról, valamint a
gyógyszerrel összefüggő egyéb ismeretekről is.
Számos tévhit kering a
köztudatban, sok „városi legenda”-számba menő történet
természetes szerekről, csodaszerekről.
Ezeket szintén
fenntartással kell fogadni, hiszen nagyon nagy tévedés az, hogy
ami természetes eredetű, az nem lehet káros! Gondoljunk csak a
gyilkos galócára: teljesen, 100%-ban természetes eredetű, de
senki sem szeretné ebből készíteni a vasárnapi ebédjét. Ezekre
a természetes eredetű szerekre fokozottan igaz: ellenőrzött vagy
ellenőrizhető forrásokból szerezzük be teáinkat, egyéb, nem
gyógyszernek minősülő készítményeinket!
Az öngyógyítás másik
változata a kényszeren alapuló. Sajnos ma sok munkahely nagyon
rossz szemmel nézi, ha az alkalmazott „beteg merészel lenni”.
Vagy el sem mer a beteg menni orvosához, hogy rosszabb esetben el
sem engedik a munkahelyéről. Gyorsan, néhány percet rászánva
beugrik a gyógyszertárba és vesz egy vény nélkül kapható
készítményt. Vagy többet is, hogy minél gyorsabb és biztosabb
legyen a gyógyulás.
Jó esetben segítséget,
tájékoztatást kér ehhez, kevésbé jó esetben jön az előbb már
említett „szomszédasszony rendelése”, az internet és egyebek.
Természetesen nem minden
házi praktika káros és nem is kell minden esetben azonnal
gyógyszerhez nyúlni, de van, amikor igenis orvoshoz kell fordulni,
van, amikor szükségesek a valódi patikaszerek.
a)
A kezelést nem fogják össze egy kézben
- Nem
beutaló-köteles szakrendelések, esetleg magánrendelések
Egyes szakrendelések
háziorvosi beutaló nélkül is felkereshetőek. Ha itt kap
gyógyszert a beteg, arról a háziorvosa nem feltétlenül fog
értesülni. Ilyenkor pedig fennáll a veszélye annak, hogy vagy a
szakorvos, vagy a háziorvos nem tud egy betegségről vagy épp a
kapott új gyógyszerről. A beteg vagy elfelejti azt megemlíteni
vagy úgy gondolja, nem lehet fontos, „hiszen az csak egy
kenőcs...”
Magánrendelések
esetében hasonló a helyzet. A beteg magánrendelést keres fel, az
ok bármi lehet, a gyógyszerszedés szempontjából lényegtelen.
Itt is felállítanak egy diagnózist, kap gyógyszert a beteg,
melyekről a háziorvos nem tud. Ilyenkor következhetnek be
gyógyszerkölcsönhatások és az, hogy olyan esetben is kapja a
beteg a gyógyszert, amikor egy másik fennálló betegsége miatt az
ellenjavallt lenne.
- A
betegen „rajta marad” egy gyógyszer
Előfordulhat, hogy a
betegség ugyan már nem áll fenn, de a beteg a gyógyszert továbbra
is kapja. Leggyakoribb példája ennek a nemszteroid
gyulladáscsökkentők szedése. A betegnek nem lenne rá szüksége,
de még évekkel a probléma megszűnése után is felírják neki
azt.
Hogy hogyan lehetséges
ez?
Például úgy, hogy a
beteg nincs tisztában azzal, melyik gyógyszert mire szedi, meddig
és hogyan kell szednie.
Tehát amikor elmegy az
orvosához gyógyszert íratni, az „összes gyógyszerét” kéri
és ilyenkor könnyen megkaphatja azokat a vényeket is, amelyeken a
már fölöslegessé váló gyógyszerek szerepelnek.
A másik, hogy maga a
beteg az, aki ragaszkodik a gyógyszeréhez, nem meri abbahagyni a
szedését, akkor sem, ha már valóban nincs rá szükség, attól
való félelmében, hogy akkor a betegség kiújul.
Ezek alapján fontos
tehát az orvosunk iránti bizalom és az együttműködés vele,
amibe beletartozik a más szakrendeléseken való részvételről
tájékoztatás is.
1.
Indokolatlan gyógyszerkerülés, a gyógyszerek nem szedése
A
gyógyszerek szedésével kapcsolatban elkövethető hibák másik
véglete. Valamilyen okból kifolyólag a beteg nem szedi a
gyógyszerét, nem követi az előírt terápiát.
Nézzük ennek lehetséges
okait!
-
Sajnos elég gyakran előfordul, hogy a beteg a felírt számos
gyógyszer közül anyagi szempontok szerint szelektál. Nincs pénze
az összeset kiváltani és próbál valamilyen rangsort felállítani.
Ma már lehetőség van a
gyógyszertárban a vényen szereplő gyógyszerek helyett másik,
olcsóbb készítményt kérni. Fontos tudni, hogy ilyenkor a
gyógyszerkiadó a recepten szereplő gyógyszert csak ugyanolyan
hatóanyag-tartalmú és ugyanolyan hatáserősségű gyógyszerrel
helyettesítheti csak. Ha a beteg kéri, és a gyógyszernek van
helyettesítője, akkor tehát megkereshetik számára az anyagi
helyzetének megfelelő készítményt. Ehhez viszont szükséges,
hogy a gyógyszert rendelő orvos a vényen ne tiltsa le a
helyettesíthetőséget!
A másik, szintén anyagi
okokra visszavezethető eljárás szintén gyakori a betegeknél: a
gyógyszert kiváltja ugyan, de nem az orvosi javaslatnak megfelelően
szedi. Például napi kétszeri bevétel helyett csupán egyszeri
veszi be a készítményt, hogy tovább legyen elég.
Sajnos ez sem
célravezető, hiszen a gyógyszereknek el kell érniük a
szervezetben egy adott koncentrációt (terápiás szint), hogy a
kívánt hatás létrejöjjön.
Fontos tehát, hogy a
nekünk felírt gyógyszereket kiváltsuk, ha másként nem, akkor
egy kedvezőbb árú készítményt választva az eredetileg felírt
helyett és azt az orvosi utasításnak megfelelő módon
alkalmazzuk!
- A
beteg a kapott gyógyszer szedését indokolatlanul, önkényesen
megváltoztatja, esetleg a terápiát befejezi
Szintén gyakori hiba.
Mikor követhetjük ezt el?
Antibiotikumok
szedésekor, amikor az első néhány szem bevétele után
állapotunkat javulni érezzük és úgy gondoljuk, a további
gyógyszerek bevétele felesleges. Antibiotikum-kúra esetén a
felírt mennyiséget az orvosi utasításnak megfelelően kell
szedni, a kúrát félbehagyni nem szabad, akkor sem, ha a tünetek
enyhültek vagy épp meg is szűntek. Erről részletesen az
antibiotikumoknál fogok még írni.
Krónikus betegségek
terápiája esetén is előfordul ez a hiba. A beteg jól érzi
magát, úgy gondolja, a gyógyszer további szedése felesleges,
meggyógyult. Sajnos, vannak olyan betegségek, melyek esetén a
gyógyszert akkor is szedni kell, ha nincs betegségérzet. Ilyen
például a magasvérnyomás: a beteg a beállított terápia mellett
jó értékeket mér - hiszen épp ezért szedi a gyógyszert,
gyógyszereket –, ezért önkényesen módosít az adagokon vagy a
gyógyszerszedést befejezi. Az önkényesen befejezett terápia
számos veszélyt hordoz magában: a gyógyszerek szedésének
befejezésekor a betegség újra fellángolhat, a mért értékek
ismét rosszak lehetnek és megnő a szövődmények kialakulásának
veszélye is.
Vannak gyógyszerek,
amelyeket még az orvos utasításakor is csak fokozatosan szabad
abbahagyni, illetve azon a módon, ahogyan az orvos előírja.
Ilyenek lehetnek az antidepresszánsok, amelyeket csak fokozatosan
lehet elhagyni, mert a terápia hirtelen leállításakor pl.
depresszió jelentkezhet.
- A
beteg téves információk, indokolatlan félelmek miatt a szükséges
gyógyszert nem szedi be, az előírt terápiát nem alkalmazza
Leggyakoribb, amikor a
beteg elolvassa a betegtájékoztatót és az abban feltüntetett
mellékhatások miatt nem meri szedni a felírt gyógyszert.
Tudnunk kell, hogy minden
gyógyszernek van mellékhatása, kérdés csupán az, hogy melyik
kinél és milyen mértékben jelentkezik.. Mindenki szervezete más
és más, másként reagálhatunk ugyanazon készítményekre. A
gyógyszerek kifejlesztése során a gyártók arra törekednek, hogy
a főhatás mellett minél kevesebb mellékhatás, valamint nem
kívánt hatás jelentkezzen.
A tájékoztatóban
azokat az eseteket is felsorolják, amelyek nagyon ritkák. Elolvasni
és a betegtájékoztatót a terápia ideje alatt megőrizni viszont
érdemes, hogy tudjuk, mely esetekben kell orvoshoz fordulnunk.
Másik eset, amikor a
betegek egymást ijesztik el a gyógyszer szedésétől. Az, hogy
ismerősünknél jelentkeztek mellékhatások, nem jelenti azt, hogy
nálunk is fognak! (Épp úgy, ahogy a másnál bevált szer sem
biztos, hogy esetünkben hatásos lesz.)
Ennek legrosszabb példája
a védőoltásoktól való félelem. Vannak itt is mellékhatások,
létező dolog az oltási betegség és az oltási szövődmény,
azonban az oltási protokoll összeállításakor mindezeket már
mérlegelték.
Káros és helytelen arra
hivatkozni, hogy „engem ugyan nem oltottak be, a családban, baráti
körben meg mindenkit, ők szenvedtek mellékhatásoktól, én meg
nem kaptam el a betegséget”.
Mellékhatások, ahogy
minden gyógyszernél, az oltásoknál is előfordulhatnak. Az pedig,
hogy mi nem kapjuk a betegséget, vagy nem terjed egy-egy betegség,
nem a szerencsének, nem is feltétlenül az erős immunrendszernek
köszönhető (persze, az erős immunrendszer is nagyon fontos),
hanem annak, hogy a környezetünkben már mindenki megkapta az
oltást, így a betegség hozzánk el sem jut (ezt nevezzük a
populáció átoltottságának).
A másik veszélyes
területe a téves, káros információknak a csodaszerekről,
csodatévőkről szóló hírek.
Gyógyulni nagyon
sokféleképpen lehet. Legjobb, ha sikerül megtalálnunk az egyénre
szabott módot. Ehhez meg kell találnunk azt az orvost, azt a
gyógyszertárat, ahol bizalmat ébresztenek bennünk. Tudnunk kell,
hogy sokféle terápiának lehet létjogosultsága, csak meg kell
találni a helyét és idejét.
Gyakori, hogy valaki az
elhúzódó betegség miatti elkeseredésében elveszíti bizalmát
az orvosokban és más módszert próbál keresni. Lehet kiegészítő
terápiákat találni. Vannak betegségek, panaszok, amiket magunk is
orvosolhatunk. És vannak esetek, amikor kell a klasszikus orvoslás,
kellenek a pirulák, tabletták, oltások.
III.
Gyógyszerszedési szabályok vényköteles gyógyszerek esetén
Csak
azt a gyógyszert szedjük, amit az orvos nekünk írt fel. Másnak
ezt a gyógyszert ne adjuk át, hiszen még a tünetek hasonlósága,
egyezőség esetén sem biztos, hogy a betegség ugyanaz és hogy a
mi gyógyszerünk megfelel-e a másiknak.
Csak úgy és addig
szedjük a gyógyszert, ahogy azt az orvosunk vagy a gyógyszerkiadó
elmondta. Ha nem vagyunk valamivel tisztában, akár az orvosnál,
akár a gyógyszertárban kérdezzünk. A gyógyszer mellé szükséges
a felvilágosítás is annak helyes használatáról.
Az orvosnál mondjuk el,
milyen más betegségeink vannak (pl. vesebetegség, gyomorfekély,
májbetegség, stb.), illetve hogy milyen gyógyszereket szedünk
még, mert vannak gyógyszerek, amelyek szedését egyes betegségek
kizárják, valamint egyes gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek
egymással. Sőt egyes élelmiszerek is módosíthatják bizonyos
gyógyszerek hatását, ezekről szintén tud az orvos és a
gyógyszerkiadó is felvilágosítást adni. Ilyenek lehetnek a
véralvadást gátló készítmények (pl. Warfarin, Synkumar mite,
stb.) és a K-vitamin, a K-vitamin tartalmú ételek – brokkoli,
káposztafélék, K-vitamin tartalmú multivitaminok.
Azoknál a
készítményeknél, amelyek szedésekor fontos, hogy az étkezésekhez
viszonyítva mikor veszi be őket a beteg, a tájékoztatóban ezt
feltüntették, de akár az orvos, akár a gyógyszerkiadó is
elmondja ezeket az információkat.
Vannak készítmények,
amelyeket mindig ugyanabban az időben kell bevenni, alkalmazni.
Ezeknél az adagolás pontos betartása nagyon fontos. Ilyenek az
inzulinok.
Ha a gyógyszeren
speciális adagolás van feltüntetve, speciális adagolást ír elő
az orvos, akkor azt be kell tartani. Ilyenek a piracetam hatóanyagú
készítmények, melyeket reggel és délben vegyen be a beteg, mert
az esti adag alvászavart okozhat. Egy másik jellemző gyógyszer a
Nitromint retard nevű készítmény, amelynél a napi kétszeri
bevétel reggeli és déli gyógyszerszedést jelent. E készítmény
esetében ha reggel és este vennénk be, a szervezet hamar a
hatóanyaghoz szokna és a hatása nem lenne megfelelő
(nitráttolerancia). Természetesen még számos ilyen speciális
adagolás létezik.
A gyógyszerek
bevételének szabályait azok formája is meghatározhatja. Vannak
ugyanis speciális bevonattal ellátott tabletták, amelyeket
egészben, szétrágás, széttörés nélkül kell bevenni, úgy,
hogy a bevonat ne károsodjon. A bevonatnak többféle célja lehet:
elősegíti, hogy a gyógyszer ott oldódjon, ahol kell, megvédi a
hatóanyagot a gyomorsavtól, esetleg szabályozza a hatóanyag
leadásának sebességét is.
A tabletták esetén
különösen fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékkal vegyük
be, mert előfordulhat, hogy a folyadék nélkül lenyelt tabletta
megtapad a nyelőcső falán, azt irritálhatja, esetleg
felmaródásokat, gyulladást okozhat.
A porok alkalmazásának
szintén megvannak a szabályai, ez a mellékelt betegtájékoztatóban
megtalálható. Ezeket az utasításokat mindig tartsuk be, ez
garantálja, hogy a hatóanyag megfelelő módon és mennyiségben
jut a szervezetünkbe és így lehetséges a pontos adagolás is.
Ha bármilyen kérdésünk
van, forduljunk az orvosunkhoz vagy a gyógyszerkiadóhoz.
2.
Néhány példa speciális betegségekre rendelt vényköteles
gyógyszerek szedésére
a)
Diabetes mellitus - cukorbetegség
A cukorbetegség a
szénhidrát-anyagcsere zavara. Kialakulhat már gyermekkorban, de
van felnőttkori és terhességhez kötődő fajtája is.
Mindegyiknél fontos a korai felismerés és a megfelelő kezelés, a
terápia pontos követése!
Ennél a betegségnél
nagyon fontos a megfelelő életmód és ezen belül a diéta.
Cukorbetegség kezelésére inzulint és különböző típusú
szájon át szedendő készítményeket írhat a kezelőorvos, a
betegség természetének megfelelően.
Mindkét esetben fontos a
gyógyszerek nagyon pontos adagolása, a diéta betartása. Általában
nemcsak a gyógyszer adagját határozzák meg, hanem az alkalmazás
időpontját is, amit pontosan kell betartani. A cukorbetegség nem
gyógyható, azonban az utasítások követésével a súlyos
szövődmények elkerülhetők és a beteg teljes életet élhet.
Szájon át szedett
diabéteszellenes készítmények (orális antidiabetikumok) esetén
figyelni kell arra, hogy vannak gyógyszerek, amelyek a már
beállított diabétesz-terápiát felboríthatják, azokkal
kölcsönhatásba léphetnek. Ezek mellett az orális
antidiabetikumok adagját az orvosnak módosítania kell. Ilyenek
lehetnek egyes vérnyomáscsökkentők például.
b)
Vérnyomáscsökkentők
A magas vérnyomás,
hypertónia népbetegség Magyarországon. Nemcsak az idősebb
korosztályt érinti és nemcsak az elhízottakat. Mivel gyakran nem
jár tünetekkel, viszont a következményei, szövődményei
súlyosak, életveszélyesek lehetnek, ezért „néma gyilkosnak”
is nevezik.
Magas vérnyomásról
akkor beszélhetünk, ha a vérnyomás értéke meghaladja a 139/89
értéket. A vérnyomás egyénenként elértő, napi ingadozást
mutat.
Fontos, hogy a már
meglévő betegséget idejében felismerjük, kezeljük. A magasabb
kockázati kategóriákba tartozó egyének szűrővizsgálatokon
vegyenek részt, vérnyomásukat rendszeresen ellenőrizzék,
ellenőriztessék.
Hogy milyen
következményei, szövődményei lehetnek a magasvérnyomás
betegségnek?
Az erek (pl. agy, szem,
stb.) károsodnak. A szívet megterheli. A vese károsodhat.
A hypertoniás krízisnek
nevezett állapot (extrém magas vérnyomásérték) azonnali
halálhoz is vezethet: agyvérzés, szívinfarktus.
A vérnyomás
beállítására a kezelőorvos kiválasztja a megfelelő gyógyszert,
gyógyszereket. Gyakran csak kombinációkkal lehet elérni az
ideális értéket, ilyenkor valamennyi készítményre szükség
van, mindet szedni kell, mert együttes hatásukkal érhető el a
kívánt eredmény.
Az orvosi utasítást
pontosan követni kell, a gyógyszereket pontosan, lehetőleg
ugyanabban az időben kell bevenni.
A beteg rendszeresen, a
megfelelő módon mérje a vérnyomását, ezt naplózza, és a
kezelőorvosnak a rendszeres kontrollvizsgálatokon ezt mutassa is
meg!
Nagyon gyakori hiba, hogy
amikor a gyógyszerek hatására beáll a megfelelő vérnyomásérték,
a beteg önkényesen lecsökkenti az adagot vagy felhagy a
gyógyszerszedéssel. Vérnyomáscsökkentőt csak az orvos
utasítására szabad elhagyni! A gyógyszer nem szedése nagyon
komoly következményekkel járhat (hypertóniás krízis)!
Fontos tudni, hogy egyes
vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók koffeint tartalmaznak
(a koffein növeli, „potenciálja” a fájdalomcsillapító
összetevő hatását), ezeket a magasvérnyomásos beteg kerülje.
Ilyenek például Saridon, Panadol Extra, stb.
A nemszteroid
gyulladásgátlók csökkenthetik a vérnyomáscsökkentő hatását,
ezért is fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés.
Ha vény nélküli
készítményt vásárol a beteg, mindig tájékoztassa a
gyógyszerkiadót a fennálló hypertóniájáról és a szedett
gyógyszerekről!
c) Antidepresszánsok, szorongásoldók, nyugtatók
Felgyorsult tempójú
világunkban a stressz nagyon gyakori probléma, sokan kapnak
szakorvostól antidepresszáns vagy szorongásoldó hatású
készítményt. Ezeket az orvos minden esetben az egyénre szabottan
választja ki, az adagolást minden esetben nagyon pontosan be kell
tartani.
Ezeknél a betegségeknél
különösen fontos a beteg hozzátartozóinak együttműködése,
hiszen a beteg támogatásra szorul, állapotát főleg a kezelés
kezdetekor és a a gyógyszerek megvonásakor fokozottan figyelni
kell!
Ezeket a típusú
készítményeket abbahagyni csak az orvos utasítására szabad.
Ilyenkor nagyon fontos a fokozatos megvonás, mert a gyógyszerek
hirtelen elhagyásakor depresszió, szédülés és egyéb tünetek
jelentkezhetnek.
Alkohol fogyasztása e
gyógyszerek szedése mellett szigorúan tilos, mert egymás hatását
felerősíthetik vagy olyan kölcsönhatásba léphetnek egymással,
amelynek eredménye előre kiszámíthatatlan.
A legtöbb ilyen jellegű
készítmény esetében a gépjárművezetés, veszélyes munkák
végzése ellenjavallt, de a beteg kérdezzen rá a kezelőorvosánál.
Antidepresszánsok,
szorongásoldók, nyugtatók mellékhatása sokféle lehet, de a
legáltalánosabbak: szexuális zavarok, szájszárazság,
aluszékonyság, a figyelem csökkenése, fényérzékenység, de
ritka esetekben ellentétes hatások kialakulás is előfordulhat:
izgatottság, nyugtalanság, éberség, álmatlanság (paradox
reakciók).
A gyógyszertárakban
vény nélkül kaphatóak olyan készítmények, amelyek segítségével
enyhe, átmeneti panaszokat magunk is enyhíthetünk. Ezek
leggyakrabban macskagyökér-, citromfű, orbáncfű-tartalmúak,
illetve a gyógynövények tea vagy teakeverék formájában is
megvásárolhatóak. Például Valeriana, Macskagyökér tea,
Valeriana Relax, stb. Ezekre is igaz, hogy a fennálló betegségekről
a gyógyszerkiadót tájékoztassuk.
Szintén segíthet e
problémák kezelésében a homeopátiás Sedatif Pc. Ennél a
gyógyszernél a homeopátiás készítmények helyes használatának
szabályait kell betartanunk, amelyeket részletesen a vény nélkül
kapható készítményeknél fogok ismertetni.
d)
Antibiotikumok
Ez az egyik leggyakrabban
felírt gyógyszertípus.
Olyan gyógyszerek ezek,
amelyek a szervezetben lévő baktériumokat pusztítják el vagy
azok szaporodását gátolják. Tehát csak baktériumok okozta
megbetegedések kezelésére használhatók. (Van néhány speciális
kivétel, amelyek igen erős hatású szerek, daganatellenes
terápiában és különleges esetekben vírusok ellen is használják,
antibiotikumként, „hétköznapi” esetekben viszont nem, erős
hatásuk és sokféle, súlyos mellékhatásuk miatt.)
Mivel vényköteles
készítmények, ezért csak az orvos utasítására szedjük ezeket.
A gyógyszert felíró orvosnak nagyon fontos tudnia az esetleges
gyógyszerérzékenységről, mivel a gyógyszerérzékenység nagyon
veszélyes következményekkel járhat. A penicillin-érzékenység
az egyik legfontosabb e csoportban.
Vírus ellen hatástalanok
(és igen sok felső légúti betegséget vírusok okoznak), ezért
vírus okozta megbetegedések kezelésében ezekre nincs szükség.
Olyan esetekben kaphat a beteg mégis antibiotikumot,ha fennáll a
veszélye a bakteriális felülfertőződésnek.
Ha a megbetegedést
baktériumok okozzák, akkor az orvos vagy váladékból vett
mintából kitenyészteti a fertőzést okozó baktériumot és így
célzott kezelést tud előírni. Ha ez valami miatt nem lehetséges,
vagy sürgős eset áll fenn, akkor egy általános, erős hatású
készítményt ír fel. Ezeket széles spektrumú antibiotikumoknak
nevezzük.
Ha vírus okozta
betegségekben antibiotikumokhoz nyúlunk:
- nem fogunk gyorsabban
gyógyulni, hiszen a vírusokat a készítmény nem pusztítja el
- kipusztulhatnak viszont
a szervezetünkben élő, antibiotikumra érzékeny egyéb
baktériumok (például a bélflóra hasznos és szükséges
baktériumai)
-kialakulhatnak az adott
szerrel szemben ellenálló (rezisztens) baktériumtörzsek
Az adagolás betartási
is fontos. Általában 5-7 napig napi 2-3x1 tabletta vagy kapszula,
de erős hatású, korszerűbb készítmények esetén lehetséges,
hogy ,-3 napig 1 tabletta vagy kapszula az adag. Az orvos vagy a
gyógyszerkiadó elmondja a készítmény használatát, ezt mindig
pontosan tartsuk be!
Az adagolásból és a
kiszerelésből következik, hogy általában egy doboz készítmény
jelent egy antibiotikum-kúrát. Ha az orvosi utasítás szerint
mégsem kell az egész dobozzal beszedni, akkor sem szabad a
megmaradt gyógyszert egy következő alkalommal öngyógyításra
felhasználni, ha a tünetek a korábbi betegséggel megegyeznek.
Azoknak a gyermekeknek,
akik még nem tudják a tablettát nagy biztonsággal lenyelni, az
orvos szirupot ír fel. Ezek por formájúak és belőlük a
tájékoztató szerint kell elkészíteni a szirupot. Pontos
adagolást adagolókanál (esetleg adagolófecskendő) segítségével
érthetünk el.
Általában az
antibiotikumokat étkezés előtt egy vagy étkezés után két
órával kell bevenni, de ettől eltérő esetek is előfordulhatnak.
Ilyenkor a betegtájékoztató ezt pontosan leírja.
Az antibiotikumok
esetében is előfordulhatnak mellékhatások.
Leggyakoribbak:
- gyomor-és bélrendszeri
mellékhatások (például hasi diszkomfort érzés, hasmenés,
puffadás, hányinger)
- bőrtünetek (kiütés,
viszketés)
- gombás
felülfertőződések (pl. hüvelyben – ez a hatásából
következik, hiszen a hasznos baktériumokat is elpusztíthatja vagy
számukat erősen lecsökkentheti)
stb.
Antibiotikum felírásakor
az orvos tudjon az egyéb szedett készítményekről is, beleértve
a vény nélkül kaphatóakat is! Ilyenek lehetnek a savlekötők,
savcsökkentők. Ezek és az antibiotikumok bevétel között
legalább egy óra teljen el.
Antibiotikum-kúra esetén
hasznos lehet probiotikumot is szedni. Készítménye válogatja,
hogy melyiket hogyan érdemes szedni. Van, amelyiket csak a kúra
befejezése után érdemes alkalmazni, van, amelyet már az
antibiotikum szedésével egyszerre. Fontos azonban, hogy ilyenkor
legalább két óra teljen el a két készítmény bevétele között!
IV.
Gyógyszerszedési szabályok vény nélkül kapható gyógyszerek
esetén
1.
Általános gyógyszerszedési szabályok vény nélkül kapható
készítmények szedése esetén
Ma már
nagyon sokféle vény nélkül kapható készítmény van, szinte
bármilyen problémára, panaszra találunk gyógyszert, gyógyhatású
terméket.
Fontos tudni, hogy
ugyanazon hatóanyag sokféle gyári néven kerül forgalomba. Ez
viszont magában rejti a túladagolás veszélyét. Az egyik ilyen
hatóanyag a paracetamol, amely tablettában, szirupban, forró
italporokban megtalálható és igaz, hogy jól tolerálható, a
gyomrot kímélő hatóanyag, viszont nagyon könnyű túladagolni, a
károsodást okozó adag viszonylag közel van a terápiás adaghoz.
A paracetamol túladagolása akár halálos májkárosodáshoz is
vezethet viszonylag rövid idő alatt!
Paracetamolt tartalmaznak
a forróitalporok (a Coldrex MaxGrip 1000 mg-ot!), de a Panadol,
Paramax nevű készítmények hatóanyaga is ez.
A túladagolás veszélye
mellett másik fontos kérdés a vény nélkül kapható készítmények
esetén az ellenjavallat. Egyes betegségek megléte ugyanis kizárja
bizonyos gyógyszerek alkalmazását. Erről a kezelőorvos és a
gyógyszerkiadó is tud tájékoztatást adni.
Szintén fontos tudni a
készítmény kiválasztásakor, hogy van-e ismert
gyógyszerallergiánk. Nemcsak a hatóanyagra, de a gyógyszer egyéb
anyagaira is lehet valaki allergiás!
Ha nem vényköteles
készítményt szeretnénk vásárolni, akkor a gyógyszerkiadót
tájékoztassuk az egyéb szedett gyógyszereinkről, hogy a
gyógyszerek közötti kölcsönhatást elkerülhető legyen.
2.
Gyógyszerszedési szabályok néhány kiemelt esetben
a)
Gyermekeknek választható nem vényköteles készítmények
Ha gyermeknek szeretnénk
vény nélkül kapható gyógyszert választani, különös
körültekintéssel járjunk el. A gyermek nem kicsi felnőtt, olyan
készítményt válasszunk, amely gyereknek készült, ezeken belül
is a korának, esetleg testsúlyának megfelelő készítményt. Az
adagolás során pontosan tartsuk be a betegtájékoztatóban
leírtakat vagy a gyógyszerkiadó utasítását.
Vannak esetek, amikor
gyermeke esetén különösen fontos, hogy ne az öngyógyítással
kísérletezzünk, hanem orvos lássa el a gyermeket! (Például
magas láz, kiütések, stb.)
b)
Terhességben, szoptatás alatt választható nem vényköteles
készítmények
Terhesség alatt ha csak
lehet, kerüljük a gyógyszerfogyasztást, amit viszont az orvos a
terhesség ismeretében javasol, azt szedjük be, mert arra
szükségünk van!
Amennyiben vény nélkül
kapható készítmény vásárolunk, a gyógyszerkiadót
tájékoztassuk a terhességről, hogy biztonságos gyógyszert
választhasson nekünk. Számos gyógyszer rendelkezik magzatkárosító
hatással, ezért mindenképp közölje a terhesség tényét az
orvossal vagy a gyógyszerkiadóval!
Mivel számos hatóanyag
kiválasztódik az anyatejben és így átjuthat a csecsemőbe, ezért
mind az orvosnak, mind a gyógyszerkiadónak tudnia kell, hogy a
beteg szoptat. Vannak olyan készítmények, amelyek ilyen esetben is
biztonságosan alkalmazhatóak.
Sok vény nélküli
készítmény kapható mind megfázás, mind szénanátha kezelésére.
Fontos ezeknél, hogy szünet nélkül csupán 5-7 napig
alkalmazhatóak. Ha hosszabb ideig használjuk ezeket, a szer a
nyálkahártyát károsíthatja, orrdugulást okozhat. Korlátozás
nélkül alkalmazhatóak a tengervizes orrspray-k, amelyek egy
általános higiéniát biztosítanak és segítenek távol tartani
az allergiás tüneteket okozó anyagokat, például polleneket.
d)
Homeopátiás készítmények
A homeopátiás
készítmények nagy népszerűségnek örvendő gyógyszerek,
amelyekkel enyhe, múló panaszokat a beteg orvos nélkül kezelhet.
Ahhoz azonban, hogy a kezelés sikeres legyen, ismerni kell
kiválasztásuk, használatuk szabályait.
A homeopátiás
készítmények lehetnek komplex szerek, amelyekben többféle szer
található. Ezek segítségével általánosságban tudnunk szert
választani. Ilyen például a torokfájás esetére javasolható
Homeogene 9 nevű készítmény.
Vannak úgynevezett
monokészítmények. Ezek egyetlen szert tartalmaznak, a nevük is
ezt mutatja. Kiválasztásukhoz nagyon pontosan kell ismerni a
kezelni kívánt tüneteket. Vagyis ami a szomszédnak segített a
térdfájásakor, az nem biztos, hogy nálam is beválik. A szerek
rendelkeznek egy jellemző „képpel”, tulajdonsággal, ami a
leírásukban megtalálható. Ezt a leírást kell összevetni
azokkal a tünetekkel, amelyekre gyógyírt szeretnénk. Minél
nagyobb az egyezés az általunk tapasztalt tünetek és a
gyógyszernél talált leírás között, annál biztosabb a gyógyító
hatás.
A monokészítmények
neve mellett szerepel egy szám is, ez az úgynevezett hígítás. Pl
9 CH. Ez is meghatározza, milyen panaszokra választhatjuk az adott
szert. Alacsony hígítású készítményekkel helyi tüneteket (5-9
CH), magasabb hígításúval (15 CH) általános tüneteket
kezelhetünk. Ennél magasabb hígítású (30 CH és efölött)
orvos javaslatára szedjük.
Valóban igaz, hogy a
homeopátiás készítményeknek nincs mellékhatása, nem lépnek
kölcsönhatásba más gyógyszerekkel és életkortól, egészségi
állapottól függetlenül bárki használhatja ezeket, azonban
alkalmazásukkor követnünk kell néhány szabályt.
Homeopátiás kezelés
során kerülnünk kell a mentol-, kámfor- és általában az erős
illóolaj-tartalmú készítményeket. Ilyenek lehetnek: mentolos
fogkrém, mentolos rágó, cukorka, mentolos bedörzsölők.
A golyó, tabletta
formájú készítményeket általában el kell szopogatni vagy a
nyelv alá helyezve megvárni, míg a készítmény szétesik. Ezek
bevétele előtt és után 20 percig csak tiszta vizet fogyasszon a
beteg, hogy a szájnyálkahártya tiszta maradjon, hiszen a
készítmény innét szívódik fel.
Tárolásuk során
ügyelnünk kell arra, hogy ezeket a készítményeket tartsuk távol
azoktól az eszközöktől, amelyek elektromágneses sugárzást
bocsátanak ki. Ilyenek például: mikrohullámú sütő, tévé,
számítógép, mobiltelefon. (Gyógyszertárban kapható speciális
tároló, amely megvédi a készítményeinket a káros hatásoktól.)
V.
Összefoglalás
Mindenki szeretné
egészségét megőrizni vagy betegség után gyorsan visszanyerni
azt. Ahhoz, hogy ez így legyen, szükségünk lehet gyógyszerekre,
patikai készítményekre. Ezek használata bizony körültekintést
igényel. Fontos, hogy megtaláljuk azt az orvost, azt a
gyógyszertárat, ahol a bizalmunkat elnyerhetik. Merjünk kérdezni,
akkor is, ha úgy gondoljuk, a kérdésünk felesleges, esetleg
butaságnak tűnik. Akkor is, ha félünk, hogy időpocséklás.
Fontos, hogy a kapott választ elfogadjuk – ehhez szükséges a
bizalom kiépítése.
Nemcsak
kellemetlenségektől, de komoly betegségektől óvhatjuk meg
magunkat, hozzátartozóinkat a gyógyszerek helyes használatával.
Ugyanakkor ma már az is
fontos szempont, hogy az adagolások pontos betartásával a
gyógyulás hatékonyabb, tehát gyorsabb lesz, a munkából kieső
napok száma kevesebb lesz. A helyes adagolással, a szabályok
ismeretével elkerülhetőek a gyógyszerekkel kapcsolatos felesleges
kiadások is.
Összességében tehát
elmondható, hogy a gyógyszerek, étrendkiegészítők, gyógyhatású
készítmények mindenki életében megtalálhatók, de a helyes
használat szabályainak ismerete is a mindennapos dolgaink részévé
kell, hogy váljon, mert csak úgy lesz eredményes, biztonságos és
gazdaságos a felhasználásuk.
Mezőtúr,
2012.12.11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése