2013. február 22., péntek

Alvás és nyugalom - gyógyszerekkel? 2. rész

Alvás és nyugalom gyógyszerekkel? Második rész

Az előző részben áttekintettük, mi is az alvás, mi okozhatja a zavarait és hogyan lehet ezeket orvosolni altatók, nyugtatók nélkül. Most nézzük, mi a helyzet, ha nem kerülhetőek el a patikaszerek!

A nyugtató, altató hatású gyógyszerek ma az egyik leggyakrabban használt gyógyszercsoportba tartoznak. Az, hogy hogyan érik el a nyugtató hatást (amit szedatív hatásnak is nevezünk), más és más lehet.
Megkülönböztetünk szorongásoldó (anxiolitikus) és altató (hipnotikus) hatású gyógyszereket.

Mi is a szorongás? ha egyszerűen akarunk válaszolni: tárgytalan félelem, olyan, amit nem tudunk nevesíteni. Innét egy lépés és máris a különböző fóbiáknál tartunk. A fóbia indokolatlan, "érthetetlen" félelem, undor, viszolygás valamitől. A fóbia tárgya bármi lehet: tárgyak, helyzetek, személyek. A beteg pontosan tudja, hogy az érzés teljesen irracionális, csak épp szabadulni nem tud tőle.
Milyen gyakori fóbiákat ismerünk?
- szociális fóbia: a beteg nem érzi jól magát mások társaságában, szorong, fél, a nyilvános szereplésektől retteg - és nyilvánvaló, hogy kerüli is ezeket
- pánikbetegség: rohamokban jelentkezik, hirtelen tör a betegre, akár súlyos testi tüneteket is produkálva
- speciális fóbiák: a beteg valamilyen konkrét dologtól fél (a lsita végtelen: tűk, állatok, zárt terek, nyitott terek, magasság,stb.)

A szorongásoldók csökkentik a betegben a feszültséget, mégpedig a szorongások kiváltotta gátlások oldásával. Így pedig a konfliktushelyzetek könnyebben kezelhetőek.
A szorongás kezelését - gyógyszeres kezelését - nem csak az indokolja, hogy a beteg számára ez egy nagyon kellemetlen pszichés helyzet, hanem sajnos a tartós szorongás hatására súlyos betegségek alakulhatnak ki. (Ezek lesznek a pszichoszomatikus kórképek: lehet magas vérnyomás, gyomorfekély és még sok más is.)

Nyugtató hatásúak azok a gyógyszerek, amelyek képesek oldani a félelmet, a rossz közérzetet, a szorongást. Ezek a szedatívumok. Természetesen sokféle gyógyszer tartozik ide, de most csak két csoport hatásmechanizmusáról tennék említést. Röviden...

Altató hatásúak, tehát hipnotikumok azok a gyógyszerek, amelyek az elalvást megkönnyítik, az alvás idejét megnyújtják.

A szorongásoldó és nyugtató hatású gyógyszerek egyik nagy csoportját az ún. benzodiazepinek jelentik. Működésük megértéséhez ismét a központi idegrendszer működését kell felidéznünk.
Emlékszünk még a receptorokra és az ingerületátvivő anyagokra?
A központi idegrendszerben működik egy GABA nevű ingerületátvivő anyag - és természetesen annak receptorai. Ez a GABA rendszer az idegrendszer gátló hatású működéséért felel. A szervezetben a GABA nevű anyag ha kötődik a receptorain, akkor ezzel meggátolja, hogy más,  az idegrendszert aktiváló hatású neurotranszmitterek az idegsejteken kifejthessék hatásukat.
(Valahogy úgy kell elképzelni ezek működését, hogy a GABA nevű anyag és a hozzá hasonló hatást elérő anyagok, például a most tárgyalt nyugtatók, szorongásoldók, a sejtmembránon kinyitnak egy ajtót. Ez a klór-ionok csatornája. Ha a az idegsejtekbe beáramlik a klór-ion, akkor ez akadályozza az aktiváló hatású anyagokat, hogy "érvényre juthassanak".)
GABA recepterokon hatnak a nyugtató, szorongásoldó, altató hatású gyógyszerek közül a már említett benzodiazepinek. Ezek - maradva az ajtós hasonlatnál - sokszor, de rövid időre nyitják ki az ajtót, vagyis a Cl-ionok csatornáit. Ebből következik egy jó tulajdonságuk: viszonylag (!!!) veszélytelenek, nehéz őket (mint minden, ez is relatív!) túladagolni. Gondoljunk csak az ajtónyitogatásra: egyszer csak elérünk egy frekvenciát, amit nem lehet már tovább növelni...
GABA receptorokon kötődnek, tehát a GABA-rendszeren fejtik ki hatásukat a másik fajta altató, szorongásoldó gyógyszerek, a barbiturátok.
Ezek már máshogy működnek: nem az ajtót nyitogatják, hanem kinyitják és az ajtó nyitva marad. Ebből látható, hogy ezek nem túl jó készítmények. Az ajtó csak nyitva és nyitva és nyitva... Korszerűtlen, egyre kevésbé alkalmazott szerek, veszélyesek, egyre kevesebb van belőlük forgalomba.
Nézzük a benzodiazepineket!

I. Benzodiazepinekről
1. Hatásuk
Benzodiazepinekkel elérhetünk:
- szorongásoldást
- altató hatást. Segítik az elalvást, csökkentik az alvás alatti nyugtalanságot, megnyújtják az alvásidőt. Azonban az alvás fázisainak (lásd előző részben) szerkezetét megváltoztatják a természeteshez képest. Felületesebb lesz az alvás, tehát a többi fázis rovására megnyúlik a szendergés fázisa. (REM-fosztóknak is nevezik ezért ezeket.)

2. Alkalmazásuk
- szorongások kezelése
- bizonyos típusai fóbiák, pánikbetegség kezelésére is
- alkohol- és drogmegvonás
- alvászavarok
- műtétek előtti gyógyszerelés (premedikáció) - ez a "bátorságkoktél".
- egyebek

3.  Mellékhatások
Mint minden gyógyszernek, e típusú szereknek is van mellékhatása.
Van, ami a hatásából adódik: bágyadtság, memória- és figyelemzavarok, megnyúlt reflexek (autóvezetés, veszélyes munkák!!!!), álmosság.
Előfordulhatnak nemvárt reakciók: izgatottság, eufória, nyugtalanság - nyugtatótól nem számítanánk ezekre, éppen ezért paradox reakcióknak is nevezzük ezeket.
 Fontos tudni, hogy bár önmagukban szinte veszélytelenek, alkohollal együtt halásos mérgezést okozhatnak! Kéretik ezt nagyon komolyan venni! A benzodiazepineknek van szerencsére egy speciális ellenszere, mérgezés esetére.
Hogy miért okoz bajt az alkoholt? Mert az alkohol is a GABA-rendszerben működik, azokon a receptorokon foglal helyet, ahol a benzodiazepinek - és a már szintén említett és mindjárt következő barbiturátok. Márpedig ha ugyanazon a receptortípuson hasonló hatást - vagyis gátló hatást - tud létrehozni, akkor ezek a hatások összegződhetnek.

Gyógyszernevet nem, csupán hatóanyagot említenék most. A hatóanyag is mindig fel van tüntetve a dobozon, legtöbbször a gyári név környékén - felette vagy alatta. Ugyanazzal a hatóanyaggal több gyógyszergyár készíthet eltérő nevű gyógyszert és ugyanazon név alatt, ugyanazon hatóanyaggal készülnek eltérő erősségű készítmények.

Ilyen hatóanyagok:
- diazepám
- medazepám
- chlordiazepoxid
Ezek főleg heveny szorongásos állapotok rövid távú kezelésére szolgálnak.

- alprazolam
- clonazepam
Ezeket pánik-és kényszerbetegségekben, fóbiákban alkalmazzák, hosszútávú, akár hónapokig  (évekig) tartó kezelésre.

- midazolam
- cinolazepam
Ezek a kifejezettem altató hatású benzodiazepinek.

Vannak olyan gyógyszerek, amelyek altató hatásúkat a benzodiazepinek receptorain hozzák létre, de szerkezetükben, típusukban nem tartoznak közéjük.
- zaleplon
- zolpiden
- zopiclon
Ezek már igen korszerű készítményeknek számítanak, általában igaz ezekre, hogy rövid a felezési idejük (vagyis viszonylag gyorsan kiürülnek a szervezetből), nem okoznak másnaposságot, az alvás még jobban hasonlít a természeteshez.


II. Barbiturátok
Altatóként ma már korszerűelenek, de kombinációkban előfordul egy-egy készítményben, illetve az aneszteziológia használja még néhány képviselőjét.
Van, amikor kimondottan hasznosak, de nem átlag-nyugtatóként!

MINDEN ALTATÓ, NYUGTATÓ, SZORONGÁSOLDÓ GYÓGYSZER VÉNYKÖTELES!!!
Az elmúlt hetekben született egy új rendelkezés, miszerint ezeket a típusú gyógyszereket (és még néhány másikat is) még orvosnak, gyógyszerésznek, állatorvosnak is csak VÉNYRE LEHET KIADNI. Nincs szakmabeli, nincs koma-sógor-jóbarát, nincs kibúvó. Pont.
Szigorú elszámolású, szigorú ellenőrzésű szereknek minősülnek.

III. Egyéb szerkezetek
Most csak azokkal foglalkoznék, amelyek vény nélkül kaphatóak. Ezek bizony a növényi eredeteű készítmények, illetve a homeopátiás szerek.

Enyhe, múló panaszokat kezelhetünk ezekkel, de sokadszor hangsúlyozom: nem igaz, hogy ami természetes, az veszélytelen! Ha fennálló krónikus betegségünk van, ha más gyógyszert, gyógyszereket szedünk, legjobb megkérdezni az orvost, a gyógyszerkiadót, milyen vény nélkül kapható készítményt javasol a harmonikus idegállapot elérésének segítésére vagy az alvászavar kezelésére.
A gyógynövényeink közül a macskagyökér, a komlótoboz és a citromfű, valamint a golgotavirág az, amely rendelkezik ilyen hatással és előfordul készítményekben. (Teakeverékben, teafűkénnt is akár, de azt nme mindenki issza meg. Hogy is mondjam? A macskagyökér finom szólva is érdekes illatú. :) A macskákat nagyon érdekli, ki lehet próbálni. Megszagolják és mennek utána :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése