Lenke és Kelemen balladája
- Gyürk Sarolta Kísértet c. novellája alapján -

...és megöltem véresen csillogó késemmel (nő)
könnyektől csillogó késemmel megöltem... (nő)
szerettelek (férfi)

én vártalak tizenöt éven át, eljössz-e (nő)
láttalak éjjeken, ködökben, felhőkben (nő)
álmodtam (nő)

étellel, itallal, kibontott ágyammal vártalak (nő)
elmentél, hazudtam másoknak: soha ne lássalak (nő)
elhitték (nő)

mit tettél, mit tettél, húsomat, csontomat (férfi)
a rögök elfedték, a disznók megették (férfi)
fájt nagyon (férfi)

miért tetted, szerettél, férjednek neveztél (férfi)
sohasem szerettél, megcsaltál, elmentél (nő)
fájt nagyon (nő)

jövőnket terveztük, nevettünk, szárnyaltunk (férfi)
macskák és galambok, tornácos házunkban (férfi)
hazudtál (nő)

miért tetted, rossz voltál, bántottál (nő)
szerettél, megtetted, sirattál (férfi)
sirattál (férfi)

nem sírok, nincs könnyem (nő)
ne hidd, hogy gyászollak (nő)
menned kell (nő)

vártál és sirattál, most is sírsz, ölelj meg (férfi)
szeretlek, csak te vagy, te voltál (férfi)
senki más (férfi)

nincs tovább, elmentél, meghaltál (nő)
most is csak álmodom, nem való (nő)
nem, nem, nem (nő)

maradok örökre, itt lakom, csillagom (férfi)
veled és csak veled, örökre, asszonyom (férfi)
együtt már (férfi)

...és megölte csillogó, csillogó késével (férfi)
véremtől csillogó késével megölte (férfi)
önmagát... (férfi)

2012.06.08 éjszakája